h  k sz cs  p st  v 
           1  2  3  4 
  5  6  7  8  9 10 11 
 12 13 14 15 16 17 18 
 19 20 21 22 23 24 25 
 26 27 28 29 30 31 

Ebben a fejezetben az e-mail hétköznapi illemtantól eltérő szabályaival foglalkozunk. Ezek a szabályok leginkább azért különböznek a hétköznapi illemtől, mert a médium, az internet, erősen különbözik a megszokott kommunikációs csatornáktól.

Néhány szó az e-mail különlegességéről

Az e-mail, korunk új csodája, sok tekintetben, szinte minden téren eltér a hagyományos postai levéltől. Ezeket soroljuk most föl röviden, hogy később ne legyen belőle gond.

Gyors

A hagyományos levélnek mind a megírása, mind a kézbesítése sokkal lassabb folyamat, mint az e-mailé. Az e-mailt fél perc alatt begépeljük, és pár másodperc alatt megérkezik. Ez alapvetően előny, de például emiatt a hirtelen, első felindulásból született gondolatok sokkal könnyebben napvilágra kerülnek e-mailban, és kész a baj, a veszekedés. Gondolkodjunk.

Nem titkos

A postai küldemények titkosságát törvény védi, zárt postaládák, postai tulajdonú járművek, stb. Az e-mail (hacsak nem titkosítjuk) nyílt szövegként kóborol az interneten, és egészen képzetlen gonosz emberek is elolvashatják. Gondoljunk erre, ha titkokat e-mailban osztunk meg másokkal.

Örökké tart

A hagyományos levél elégethető, elzárható, elkopik, uzsonnát csomagolnak bele, egyszóval elvész. Egy e-mail nem okvetlenül. Például sok cégnél szokás a dolgozók kimenő leveleiből egy másolatot megőrizni. Másfelől, ha azt hisszük, hogy a kompromittáló e-mailt töröltük számítógépünkről, kifinomult eljárásokkal vissza lehet nyerni (és itt nem az undelete parancsra gondolok). Merevlemezeken vagy szalagon egy e-mail évtizedeket is túlélhet, és a lehető legváratlanabb pillanatban bukkanhat föl, hogy bajt okozzon. Ezért (titkosítatlan) e-mailra ne bízzunk olyan véleményt, ami mellett nem állunk ki mondjuk 20 év múlva is.

Nem teljesen megbízható

Bizonyos országokban a helyi posta vállalja, hogy 'minden' küldeményt eljuttat a címzetthez, vagy visszajuttat a feladónak (Magyarországon nem). A levelezésben az X.400 protokoll hasonló megbízhatóságot ígért, de bonyolultsága és centralizáltsága miatt nem terjedt el. Az e-mail, sajnos, nem ilyen. Ugyan az illetékes rendszergazdák és operátorok mindent megtesznek azért, hogy e-mail ne vesszen el, és valós körülmények között ez igen ritka esemény, e-mail el tud veszni, nyom nélkül. Ráadásul útvonala is csak akkor követhető végig, ha az útvonal minden egyes szerverének tulajdonosa közreműködik a kutatásban.

Udvariassági szabályok

Az e-mail energia- és olykor anyagi befektetést is igényel a címzettől, szemben a postai levéllel, ahol általában a címzettnek nem kerül erőfeszítésébe a küldemény fogadása. Ezért oda kell figyelni, hogy kinek, mit, milyen módon küldünk.

Csatolások

A levelezőprogramok nem tartalmaznak korlátot arra, hogy mekkora fájlt lehet mellékelni a levelekhez. A leveleket kezelő szerverek viszont igen, hiszen ezeket ellenőrizniük kell, tárolniuk kell, továbbítaniuk kell, és ha mindenki sok gigabájtos leveleket küld, akkor a világ összes erőforrása sem lesz elég.

Ezért általában a szerverek a levelek maximális méretét 2-10 megabájtban korlátozzák. Ez a kódolási és átviteli veszteségekkel együtt 1.5-8 mbyteos csatolásokat jelent.

Ha sikerülne elküldenünk a levelet, akkor sem érezhetjük magunkat udvariasnak. Az, aki fogadja, könnyen lehet, hogy valamilyen lassabb interneteléréssel rendelkezik, GPRS-el, ne adj isten telefonon át olvas leveleket. Így egy 10 mbyteos csatolás letöltése órákat is igénybevehet, ami két okból is kényelmetlen a címzettnek: egyfelől nem tudja, hogy nagy levél jön, így nem tudja megválasztani, hogy mikor töltse le a mellékletet, másfelől ez idő alatt semmilyen más forgalmat nem tud bonyolítani, de még a kisebb, hamar megérkező leveleket sem tudja előresorolni.

Ezért, ha egy mód van rá, a nagy fájlokat ne küldjük e-mailban, hanem tegyük ki a céges webszerverre, saját weboldalunkra, internetes társzolgálatóhoz, és az url-t küldjük el.

Hoaxok és egyéb gyanús levelek

Ideális esetben minden levél egy céltudatos, tömör alkotás, pontosan meghatározott céllal. Ez persze nincs mindig így, és nem minden e-mailnak van értelme.

Spam

Ezek az abszolút kéretlen levelek, rendszerint pénisznövelőt, hamisított svájci órát, vagy üzleti ajánlatot tartalmaznak. Soha, de soha ne válaszljunk ilyen levelekre, és levelezőprogramunk spam-irtó képességével vegyük föl ellenük a harcot.

Phising

Ez egy gonosz e-mail-kategória. Magyarul adathalászatnak lehetne fordítani, rendszerint úgy néz ki, mintha a bankunk/internetszolgáltatónk/rendszergazdánk hívna föl jelszóellenőrzésre, elirányít egy, a bankéhoz/internetszolgáltatóéhoz/intranethez teljesen hasonlító oldalra, ahol a naiv felhasználó beírja a jelszavát, és bajba kerül. Éppen ezért a látszólag a bankunktól érkező e-mailoknak soha ne higyjünk. Bankok sohasem intézik így az ügyeiket.

Hoax

Ezek változatos témájú levelek, egy közös jellemzővel: megkér minket arra, hogy minél több példányban küldjük szét másoknak. Az indok rendszerint valamilyen Új Biztonsági Rés, egy Haldokló Kiskutya, vagy Szerencsehozó Kínai Varázslat. Sose küldjük tovább, mert az ilyen levél önmagában nem okoz kárt, de ha nagyon sok van belőle, az már igen. Bővebb olvasnivaló, példákkal: http://yikes.tolna.net/hoax/

Vicces levelek

Ez már szinte hasznos is lehet, főleg cégeken belül szoktak keringeni vidám videók, képgyűjtemények, zenék. Két gond is lehet ezekkel: ha egy 1.5 megabájtos videót elküldünk mindenkinek a 300 fős cégben, az fél gigabájt tárterület. Ha ez a 300 ember csak 5 másiknak küldi el, akkor meg már be is telt a szerver. A másik, hogy ha valaki 14 alkalommal megkapta már a Kiscica_kibújik_a_kanapéból.avi-t, a 15. példány érkezése után esetleg elégedetlen lesz. Az ilyen tartalomnak van helye, például http://www.vicclap.hu/ vagy http://www.szanalmas.hu/ .

Formátum és tartalom

A levelek formátuma alapvetően kétféle lehet, HTML és sima szöveg. A sima szöveg jobban megfelel a takarékosság és egyszerűség követelményeinek, a HTML viszont szebb, és van mód szövegformázásra is. Ne felejtsük, hogy ha nagy, szép, színes, mozgó ábrákat szúrunk be HTML-levelünkbe, akkor azok csatolásnak számítanak, és érvényesek rájuk a mérettel kapcsolatos megfontolások. Egy szép fejléc élvezeti értékét teljesen elveszi, ha a címzettnek negyedórájába kerül letölteni, és azalatt nem csinálhat semmit.

A formátummal kapcsolatos másik gyakori hiba az idézésnél fordul elő. Hogy megvilágítsuk, itt van két egyszerű példa:

Mert összezavarja a megszokott fentről-lefelé olvasási rendet.

> És miért a top-post a legbosszantóbb? 

> > A top-post.

> > > Mi a legbosszantóbb formázási hiba a levelezésnél?

> > > Mi a legbosszantóbb formázási hiba a levelezésnél?

> > A top-post.

> És miért a top-post a legbosszantóbb? 

Mert összezavarja a megszokott fentről-lefelé olvasási rendet.

Az első példa a top-post nevű bűncselekmény. Szinte teljesen megszünteti annak esélyét, hogy egy elhúzódó, sok válaszból álló levelezés folyamatát utólag követni lehessen.

Végül említsük meg az aláírást is. Ne legyen túl hosszú (négy sor a hagyományos korlát), ne legyen benne offenzív idézet (főleg ha vicces mondások gyűjteményéből válogatunk kell figyelni erre).

---

Elméleti alapok - Alapvető beállítások - Alapállapot - Illemtan/Nettikett alapok - Levélírás - Címjegyzék - Titkosítás alapjai - Enigmail beállítása - Enigmail használata - Levelek kezelése - Szótár

---

© Tomka Gergely, SzSzI