5. Inkscape
5.1. Mi az Inkscape?
A több operációs rendszeren futtatható, nyílt forráskódú rajzoló eszközzel a W3C szabvány előírásait betartó SVG formátumban alkothatunk. A felhasznált négyszögekből, háromszögekből, körökből és más alakzatokból csoportokat képezhetünk, klónozhatjuk a csoportokat. Az alakzatokat szükség esetén színátmenettel tölthetjük ki. Kezeli a rétegeket Támogatja továbbá a Creative Commons metaadatokat, bonyolult láncműveletek végrehajtására is képes, akárcsak az SVG XML szerkesztésre. Importálhatjuk a Postscript fájlokat, ill. az ismertebb képformátumokat (GIF, JPG, PNG stb.), a művünket bitképbe exportálhatjuk.
5.2. Jellemzői és lehetőségei
- rétegek kezelése
- bitmap trace
- text-on-path eszköz kibővítése
- POV formátum export
- téglalap, négyzet (sarkok lekerekítése)
- ellipszis, kör (cikkek, szeletek készítése)
- csillagok, sokszögek (csúcsok lekerekítése, ágak módosítása)
- spirál
- görbék, egyenesek (csomópontok szerkesztése)
- Szabadkézi rajz (az egérkurzor útvonalának görbévé alakítása)
- Művészi vonalak
- Kitöltés és körvonal
- kitöltés homogén színnel, lineáris és radiális színátmenettel, mintával,
- körvonal színe, vastagsága, stílusa, nyílak
- Exportálás PNG-be
- DPI
5.3. Honnan szerezzünk Inkscape-et?
A Inkscape és a vele kapcsolatos dokumentumok elsődleges forrása az interneten: a http://inkscape.org, innen tölthetjük le a legfrisseb verziót, és innen juthatunk el olyan oldalakra amik a progrtammal foglalkoznak.
5.4. Az Inkscape története
Az Inskcape-t 2003-ban alapította négy Sodipodi fejlesztő Bryce Harrington, MenTaLguY, Nathan Hurst, és Ted Gould, azzal a céllal, hogy kialakítsanak egy teljes értékű, nyílt forráskódú vektorgrafikus rajzolóeszközt.
Néhány hónapon belül a prodzsekt számos termékkel állt elő jelentős új vonásokat és fejlesztéseket felmutatva. Így gyorsan megalakult az Inkscape, mint az egyik legmeghatározóbb nyílt forrású project.
5.5. Miért Inkscape?
A név az 'ink' (tinta) és a 'scape' (kép) szóból állt össze. A tintát gyakran használják rajzoláshoz, amikor a vázlat készen áll arra, hogy véglegesen papírra vessék. Innen jött az elnevezés ötlete.
5.6. Kezelőfelület
A képernyő javát a szerkesztő felület foglalja el, itt készíthetőek el a rajzok. Felül a menüsor helyezkedik el, alatta az eszközsor, egyes menüparancsoknak megfelelő nyomógombokkal. Oldalt található az eszközpaletta, a rajzoláshoz szükséges eszközökkel.
5.6.1. Dinamikus forróbillentyű kezelés
Az Inkscape vezérelhető forróbillentyűk (hotkey) segítségével, melyek jelentős mértékben gyorsíthatják a munkát, a billentyűk előre definiáltak új kiosztást nem tudunk megadni. Ha tudni szeretnénk melyik eszköznek mi a forróbillentyűje álljunk az eszköz felé és rögtön láthatjuk.
Néhány forró billentyű: F3 = nagyító eszköz, F4 = téglalap eszköz, F8 vagy T = felirat.
A teljes forró billentyű kiosztást a Segítség - Billentyűzet és egér menü alatt érjük el.
5.6.2. A Fájl menü
A fájl menüben megtalálható menük legnagyobb része elérhető a felső eszközsoron, ezek segítségével tudunk új munkát kezdeni, munkát megnyitni, illetve menteni. Innen érjük el az Importálás és exportálás-bitképbe menüket, valamint a nyomtatást, a Dokumentum-beállítások és Inkscape-beállítások menüket.
5.6.3. Új kép létrehozása (Ctrl+N)
Miután a programot elindítottuk rögtön kapunk egy üres „vásznat”. Amennyiben nekünk ez nem felel meg választhatunk másikat a Fájl - Dokumentum-beállítások… menü által megjelenő ablakban, de elérhetjük ezt a panelt a felső ikon sorból is. Megadhatjuk a Rajzvászon méretét egy előre definiált legördülő listából kiválasztva. Az alapértelmezett mértékegység a pixel, de megadhatunk más mértékegységet is ha a felsorolásból az egyéni méretet választjuk, majd az Egyéni rajzvászon opciónál beállítjuk a nekünk megfelelőt. Alatta a szélességet, és a magasságot tudjuk megadni. A Rajzvászon tájolása is itt állítható be, álló illetve fekvő lehet. Amennyiben beállítottuk a megfelelő képméretet és mértékegységet zárjuk be az ablakot. Az inkscape minden munkának, „vászonnak” új szerkesztőt nyit.
5.6.4. Képek megnyitása (Ctrl+O) / Importálás (Ctrl+I)
A program több elterjedt fájlformátumot kezel, az alapértelmezett az *.svg, ami a Scalable Vector Graphics szavak kezdőbetűjéből adódik, további formátumok: tömörített SVG, .AI (Adobe Illustrator),.Sk (Sketch), .DIA (Dia), .txt (Text) .ggr (Gimp gradient), .Png, .Jpeg, .GIF, .ico, .cur, .ani, .ras, .xpm, .tif, .pnm, .bmp, .wbmp, .xbm, .tga, .pcx . Fájlt megnyitni a Fájl - Megnyitás utasítással lehet, importálni a Fájl - Importálás menü alatt, mindkettő elérhető a felső ikonsorból is.
5.6.5. Mentés (Ctrl+S)
A munkánkat több formátumban is elmenthetjük, az alapértelmezett az svg, de van mód tömörített svg-re (*.svgz), Adobe Illusztrátor (*.ai), Encapsulated Postscript (*.eps), Encapsulated Postscript Interchange (*.epsi), PovRay (*.pov), postscript (*.ps) fájlformátumokra. A Mentést utasítás a már megszokott módon Fájl - Mentés, vagy felső ikonsorból érhető el.
5.6.6. Nyomtatás (Ctrl+P)
Az elkészült munkánkat nyomtathatjuk fájlba vagy kiküldhetjük a nyomtatóra.
5.7. Beállítások
5.7.1 Dokumentum-beállítások… (Shift+Ctrl+D)
A megjelenő ablakban négy fület találunk, Lap, Rács, Segédvonalak, Metaadatok. A legfontosabb, hogy amit itt beállítunk az csak az éppen aktuális dokumentumra vonatkozik. Az itt beállított értékek a fájl elmentésekor szintén tárolásra kerülnek.
5.7.2. Rács (#)
A szerkesztési munkát megkönnyítheti a rács alkalmazása, amit megjeleníthetünk a Fájl - Dokumentum-beállítások… panelen a Rács fül alatt található Rács megjelenítése opcióval. Ha engedélyezzük az itt található Határoló téglalapok illesztése rácsra beállítást, akkor az alakzatok a létrehozáskor a rácshoz igazodnak, míg a Pontok illesztése rácsra beállítás engedélyezésekor szabadkézi rajzolásnál, illetve egyenes vonal rajzolásnál a vonalat alkotó csomópontok igazodnak a rácsot alkotó vonalak csomópontjaihoz. Megadhatjuk a rácsot alkotó vonalak/fővonalak távolságát egymástól, a mértékegységet, valamint a vonalak színét.
5.7.3. Vonalzók, segédvonalak (I)
A szerkesztő felület felső szélénél, és a bal oldalt találhatóak a vonalzók, amik szintén a szerkesztési munkát segítik, a vonalzókról húzhatóak le a segédvonalak melyeknek beállításait a Fájl - Dokumentum-beállítások… panelen a Segédvonalak fül alatt találjuk. A szerkesztővonalakat elrejthetjük a Segédvonalak megjelenítése opció alatt, ha nincs rájuk szükség akkor egyszerűen húzzuk vissza a vonalzóra.
5.7.4. Metaadatok
Megadhatjuk az elkészült munka címét, az elkészülés dátumát, azt hogy ki a készítő, valamint annak személyes adatait, stb. nem kötelező kitölteni.
5.8. Rajzeszközök
A rajzeszközök a formák, vonalak és a szövegek előállítására szolgálnak, amiket a szerkesztőablak baloldalán találunk.
5.8.1. Nyíl eszköz (F1)
Alapeszköz, amire akkor akkor van szükség, ha ki kell jelölni valamit, vagy meg akarjuk változtatni a kijelölt objektum méretét, esetleg torzítani, elforgatni, vagy áthelyezni szeretnénk.
Több objektum is kiválasztható egyszerre, ha nyomva tartjuk a Shift billentyűt és ráklikkelünk az objektumra, vagy területkijelöléssel választhatjuk ki őket. Mikor kiválasztunk egy objektumot, a program szaggatott vonallal körbejelöli azt, és a sarokpontokon illetve a kijelölő téglalap közepeinél fekete nyilak jelennek meg, ezeket megfogva tudjuk az objektumot átméretezni, ha ráklikkelünk még egyszer a kijelölésre akkor a formát forgatni illetve torzítani tudjuk. A méretváltozás alapértelmezésben, mindig a kijelelő téglalap jobb felső sarkához képest következik be. Amennyiben lenyomva tartjuk a Shift-et akkor az objektum középpontjához képest tudjuk a méretváltoztatást elvégezni, Ctrl nyomva tartása esetén méretarányos változtatást érhetünk el.
Forgatás alapesetben a középponthoz képest történik, de megfogva az objektum középpontjában lévő fekete keresztet a forgáspontot áthelyezhetjük, Shiftel mindig a forgatott sarokkal szemközti sarokpont a forgás középpontja. Torzításnál, nyírásnál, a kijelölő téglalap oldalainál található nyilakat kell használni, itt is a középponthoz képest tudjuk a torzítást elvégezni. A szerkesztő felület felett megjelenő eszköz tulajdonságoknál további lehetőségeket találunk, mint pl.: az objektum elforgatása az óramutató járásával ellentétes irányba 90 fokkal, az objektum elforgatása az óramutató járásával megegyező irányba 90 fokkal, valamint vízszintes és függőleges tükrözés. Itt találunk négy ikont amikkel az objektumokat tudjuk egymás felé- elé helyezni, a következő négy opcióban az általunk használt mértékegységben tudjuk pontosan megadni az objektum koordinátáit illetve méreteit.
5.8.2. Csomópont szerkesztő (F2)
Ezzel az eszközzel egy forma vagy szöveg különböző részei válnak szerkeszthetővé. Pontokat lehet áthelyezni, illetve Béziervonalak segítségével a formák nagyon pontosan szerkeszthetőek. A pontokat és az azokat összekötő vonalakat láncnak nevezik. Szöveget vagy karaktert csak azután tudunk ezzel az eszközzel szerkeszteni ha átalakítjuk lánccá, ezt a Lánc - Objektum átalakítása lánccá menü által érjük el, vagy a Shift+Ctrl+C billentyűkkel. Több csomópontot is kijelölhetünk ha nyomva tartjuk a Shift billentyűt, de terület kijelöléssel is megtehetjük.
5.8.3. Nagyító (F3)
A nagyítóval, mint más programok eseteben is a munkafelületre tudunk ráközelíteni, ha kiválasztottuk az eszközt akkor a + és – billentyűkkel tudunk közelíteni illetve távolodni, de kattintásal is tudunk zoomolni, Shift+kattintással pedig távolodni. Mindezt elérhetjük a felső ikonsorból is, sőt többet is, nagyíthatunk úgy is, hogy a kijelölt objektum pontosan kitöltse az ablakot, illetve az összes rajz pont beleférjen az ablakba, de lehet a rajlap (rajzvászon) mérete is a mérvadó. Valamint még van a tényleges mérethez való beállítás (1:1), a tényleges méret feléhezvaló nézet (1:2), és a tényleges méret kétszerese (2:1) nézet, mind ezeket a felső ikonsoron találjuk.
5.8.4. Téglalap Rajzoló eszköz (F4)
Négyzetek (Shift lenyomásával), és téglalapok rajzolására való. Rajzolhatunk lekerekített téglalapokat, ha a szerkesztő felület fölött megjelenő ablakban megadjuk a lekerekítés mértékét, amikor már nincs szükség lekerekített téglalapra, egyszerűen nyomjuk meg a Nem lekerekített gombot. Később is le tudjuk kerekíteni a téglalapokat, csak ki kell választani, majd beállítani, vagy kézzel beírni az értékét, illetve mindezt a csomópont szerkesztővel is megtehetjük, ha kijelölt téglalap jobb felső sarkába lévő csomópontot megfogjuk és mozgatjuk.
5.8.5. Kitöltés és körvonal panel (Shift+Ctrl+f)
Mielőtt elkezdünk egy formát, objektumot, vagy vonalat rajzolni, itt állíthatjuk be milyen színű, típusú legyen a kitöltő szín, illetve a vonal. A már megrajzolt objektumot egyszerűen válasszuk ki és a panelt megnyitva szerkeszthetjük az előbb említett tulajdonságait.
5.8.5.1. Kitöltés
A kitöltés paramétereit a kitöltés fül alatti opcióknál állíthatjuk be, mint láthatjuk a kitöltés lehet egyenletes, lineáris, sugárirányú és minta, vagy ki is kapcsolhatjuk, ilyenkor nincs kitöltés. A színt megadhatjuk RGB, HSB, CMYK, és Kerék segítségével, valamint az átlátszóságot is állíthatjuk. Lineáris színátmenetnél egy szerkesztőablakban található két pont elmozdításával tudjuk a színátmenet kezdő és végpontját beállítani. A színeket a Szerkesztés gombra kattintva felugró Színátmenet szerkesztő panelen tudjuk megadni. Sugárirányú színátmenetnél ugyanaz a helyzet, mint a lineáris színátmenetnél. Mintával abban az esetben tudjuk kitölteni az objektumot, ha előtte készítünk mintát amivel kitölthetjük. Mintát kétféleképpen készíthetünk, rajzolunk egyet és azt a Szerkesztés – Objektum átalakítása mintává menüvel átalakítjuk, vagy importálunk egy képet, és azt alakítjuk át az előző módszerrel. Ezek után az új minta a minta fül megjelnik. A mintáknál is van lehetőség az átlátszóság állítására.
5.8.5.2. Körvonalszín
A körvonalszínnél ugyanazokat a beállítási lehetőségeket találjuk mint a kitöltésnél.
5.8.5.3. Körvonalstílus
Megadhatjuk a körvonal szélességét, valamint azt, hogy a sarokpontok le legyenek-e kerekítve illetve csapva. Természetesen megadhatjuk a vonal mintáját(folytonos, szaggatott, stb.) Vonalrajzok estében a kezdő és végpontokra valamint a közepére tehetünk valamilyen mintát pl.: nyilat, pontot, stb. amit egy legördülő listából választhatunk ki. Az átláthatóságot szintén beállíthatjuk.
5.8.6. Kör, ellipszis és ívek rajzolása (F5)
Kör vagy egész-arányú ellipszis rajzolása (Ctrl-lenyomva), és ellipszis rajzolása. Mód van kör- ellipszis cikkek rajzolása, csak meg kell adni a szerkesztő felület felett megjelenő eszköz tulajdonságoknál a cikk kezdetének és végének értékeit, fokban. Ha a kezdetnek 180-at írunk be akkor egy fél kört illetve ellipszist kapunk. Kör vagy ellipszis ív rajzolásához pipáljuk ki a Nyitott ellipszisív opciót. A csomópont szerkesztő eszközzel is tudunk ívet, illetve körcikket szerkeszteni a már megrajzolt objektumból. A Shift nyomva tartásával a rajz a kezdőpont köré jön létre.
5.8.7. Csillagok és sokszögek (*)
Alapesetben csillagot tudunk rajzolni ezzel az eszközzel. A csillag ágainak számát az eszköz tulajdonságoknál tudjuk megadni a Csúcsok mezőben. Ha kipipáljuk a Sokszög opciót akkor sokszöget kapunk, oldalai számát a Csúcsok beviteli mezőnél adhatjuk meg. Az Ágarány-nál az ágak által bezárt szöget tudjuk változtatni, ha elérjük az 1 értéket akkor sokszöget kapunk. A létrehozott objektumot kerekíteni is tudjuk, mind pozitív mind pedig negatív irányba. A Véletlenszerűség értékét módosítva akár tintapacára emlékeztető formát is létrehozhatunk.
5.8.8. Spirálok rajzolása (F9)
Ezzel az eszközzel spirált rajzolhatunk. Az eszköz tulajdonságok között módosítható: a fordulatok, a tágulás, és a belső sugár.
5.8.9. Szabadkézi vonalak rajzolása (F6)
A szerszámkészletben kattintsunk a Szabadkézi vonalak rajzolása ikonra, a vonal rajzolásához az egérmutatót az egérgomb nyomva tartása mellett húzzuk a megfelelő irányba. A rajzolt vonal által körbefogott területet kitölthetjük attól függetlenül is ha nem zártak a végpontok, a program egy egyenessel összeköti és kitölti a köztes területet. Régebbi vonalhoz hozzáfűzhetünk új vonalat az „a” billentyű lenyomásával. A vonalak tulajdonságát a kitöltés és körvonal panelen állíthatjuk be.
5.8.10. Béziergörbék és egyenes vonalak rajzolása (Shift+F6)
Sima egyenes vonalak rajzolásához klikkeljünk a kezdő majd a végpontra, ha íves vonalat szeretnénk létrehozni akkor tartsuk lenyomva az egér bal gombját, abbahagyni duplakilikkel tudjuk a rajzolást. Régebbi vonalhoz hozzáfűzhetünk új vonalat az „a” billentyű lenyomásával. A vonalak által körbezárt területet is ki tudjuk tölteni, vonalak tulajdonságát és esetlegesen a kitöltést, a kitöltés és körvonal panelen állíthatjuk be.
5.8.11. Művészi vonalak rajzolása (Ctrl+F6)
Olyan mint más grafikusprogramokban az ecset, illetve a tus. Alapesetben mindig feketével rajzol, de a kitöltés és körvonal panelen ezt megváltoztathatjuk, illetve adhatunk hozzá körvonalat és mintát is. Az eszköz tulajdonságoknál beállíthatjuk a vonal szélességét, keskenyítését, szögét, stb. Rajzolás közben a jobbra/balra nyilakkal állíthatjuk a vonal szélességét, fel/le nyilakkal pedig a szög állását.
5.8.12. Szövegek létrehozása (F8)
Ezzel az eszközzel feliratokat készíthetünk. A képen a kezdő kurzorpozíciótól tudjuk a kívánt szöveget begépelni. Az ismert formázások, mint betűtípus, betűméret, sortáv, igazítás a felső ikonsorban található Szöveg és betűtípus gomb megnyomása után felpattanó párbeszédablakban állíthatóak be, megadhatjuk, hogy vízszintesen vagy függőlegesen jelenjen meg a felirat. A betű színét a már megszokott kitöltés és körvonal panelen állíthatjuk. Itt adhatunk hozzá körvonalat is. Szöveget vihetünk be a Szöveg fül alatt megjelenő mezőben, vagy módosíthatjuk a kijelölt szöveget. A szöveget útvonalra is tudjuk illeszteni, tehát nem csak egyenesen futhat, adhatunk neki ívet, esetleg egy spirálra is ráhelyezhetjük. Gépeljük be a szöveget, majd rajzolunk egy íves vonalat, ezt tehetjük a Szabadkézi rajz eszközzel, vagy a Bézier görbék és egyenes vonalak rajzolására alkalmas eszközzel, majd jelöljük ki őket, az a lényeg, hogy mindkettő egyszerre legyen kijelölve, majd a Szöveg – Láncra való illesztés paranccsal máris követi a szöveg az útvonalat. A vonalat természetesen az illesztés után kikapcsolhatjuk, így az nem fog látszani. A szöveget az útvonaltól vagy a Szöveg – Láncról való eltávolítás paranccsal vehetjük le, vagy töröljük az útvonalak megadott görbét.
5.8.13. Pipetta (F7)
Egy meglévő forma színét kérhetjük le vele, a megfelelő pontra kattintva, és a kijelölt objektum máris felveszi a színét, az eszköz a kitöltés színét módosítja.
5.9. Az ikonsor
A legtöbb ikon szerepét az előzőekben már láthattuk, most azokat vesszük sorra amelyek kimaradtak.
5.9.1. Kettőzés
Ezzel az eszközzel az objektumokról másolatot készíthetünk, a másolat a másolt alakzaton jelenik meg.
5.9.2. Klón
Annyival több a kettőzésnél, hogy itt a másolat hozzá van kötve az eredeti(szülő) objektumhoz, ha a szülőt elmozdítjuk mozdul a klón is, vagy klónok. A transzformáció is átterjed a klónra.
5.9.3. A klón leválasztása
Ezzel az utasítással tudjuk a klónt leválasztani a szülő objektumról
5.9.4. Csoportba foglalás (Ctrl+G)
Több kijelölt objektumot tudunk csoportba foglalni ezzel az utasítással, így egyszerre tudjuk őket mozgatni illetve torzítani. Ettől az objektumok még nem válnak egy objektummá.
5.9.5. A csoport szétbontása (Ctrl+U)
A csoportba foglalt objektumokat tudjuk újra önálló objektumokká alakítani.
5.9.6. Az XML-szerkesztő
Az Inkscape által létrejövő svg formátumban, a megszerkesztett objektumok XML nyelven vannak leírva. Ezen a panelen belenézhetünk, és beleszerkeszthetünk a fájlba.
5.9.7. Igazítás és elrendezés (Shift+Ctrl+A)
A megrajzolt objektumokat tudjuk elrendezni a laphoz, vagy egymáshoz képest.
5.10. Menüsor
A menük és almenüik többségét már átvettük, most azok következnek amikről eddig nem esett szó.
5.10.1. Nézet
A Nézet menüből az ablak váltásokhoz szükséges almenüket még nem említettük, ezek akkor válnak hasznossá, ha több szerkesztőablak van megnyitva. Ezek a következő parancsok és billentyű kombinációik:
Előző ablak (Shift+Ctrl+Tab) Következő ablak (Ctrl+Tab)
Még egy fontos utasítás az Ablak kettőzése, ezzel az paranccsal a szerkesztőablakunkról készíthetünk egy másolatot, a két ablak össze van kötve, ha az egyikben változás van az a másikban is érvényesül.
5.10.2. Réteg
Az Inkscape-ben módunk van rétegeket használni, alapesetben rögtön van két réteg a nevük (root) és Layer 1. A már meglévő rétegeket a szerkesztő ablak alatt találjuk, innen tudjuk kiválasztani egy felgördülő listából.
A layereket láthatatlanná tudjuk tenni, vagy zárolni tudjuk őket így véletlenül se tudunk beleszerkeszteni az ezen a rétegen lévő objektumokba.
5.10.2.1. Új réteg…
A Réteg - Új réteg… menü alatt - mint a neve is utal rá - új réteget tudunk létrehozni, ami mindig a root felett jön létre, tehet mindig az újonnan létrehozott réteg kerül legfelülre.
5.10.2.2. A réteg átnevezése
Amennyiben egy meglévő réteget át szeretnénk nevezni az alul található réteglistából válasszuk ki, majd a Réteg - Réteg átnevezése menü által megjelenő ablakban átnevezhetjük.
5.10.2.3. Ugrás a következő rétegre / Ugrás az előző rétegre
A réteg listában ugorhatunk előre illetve hátra.
5.10.2.4. A réteg előrébb helyezése (Shift+Ctrl+PgUp)
A réteglistából kiválasztott réteget helyezhetjük előrébb, tehát a root-hoz közelebb.
5.10.2.5. A réteg hátrébb helyezése (Shift+Ctrl+PgDn)
Az előző parancs ellentettje, tehát a root-tól távolabb, a listában lejjebb kerül a réteg.
5.10.2.6. A réteg előre helyezése (Shift+Ctrl+Home)
A root felé helyezhetjük a kiválasztott réteget, tehát legfelülre a réteglistán.
5.10.2.7. A réteg hátulra helyezése (Shift+Ctrl+End)
A listában legalulra tehetjük a réteget.
5.10.2.8. Aktuális réteg törlése
A réteglistában kiválasztott réteget törölhetjük, a rajta lévő objektumokkal együtt, a törölt réteg visszavonással még visszahozható.
5.10.3. Lánc
Mint korábban már olvashattuk a lánc, kitöltéseket és a körvonalakat alkotó csomópontok és az azokat összekötő vonalak.
5.10.3.1. Objektum átalakítása lánccá (Shift+Ctrl+C)
A megrajzolt objektumot átalakítva lánccá a Csomópont szerkesztő eszközzel pontonként tudjuk azt szerkeszteni. Lényegében a határoló körvonalak kapcsolódási pontjait tudjuk mozgatni, és a kitöltés igazodik az így módosuló formához.
5.10.3.2. Körvonal átalakítása lánccá (Shift+Ctrl+C)
Vonalat tudunk kitöltéssé alakítani, a pontok elmozdításával látható.
5.10.3.3. Objektumok szerkesztése
A szerkesztések során elkerülhetetlen, hogy bonyolultabb formát kell létrehoznunk, ezt a különböző formák összeadásával (unió), kivonásával, metszetével, stb. érhetjük el. Ahhoz, hogy két vagy több formából komplexebb objektumot készítsünk, ki kell őket jelölni. Mindig az a forma dominál amelyik leghátrább van.
5.10.3.4. Unió (Ctrl++)
Objektumokat adhatunk össze ezzel az utasítással. Mint látható a nagyobb objektum színe dominál, szintén megfigyelhetjük, hogy a színt a nagyobb kékes színű kockától örökölte az unió, azért mert az volt hátrébb.
5.10.3.5. Különbség (Ctrl+-)
Formákat vonhatunk ki egymásból.
5.10.3.6. Metszet (Ctrl+*)
Az objektumok által lefedett közös területet kapjuk.
5.10.3.7. Kizárás (Ctrl+^)
A lefedett terület törlődik.
5.10.3.8. Felosztás (Ctrl+/)
Egy objektumból tudunk elhatárolni területet.
5.10.3.9. Lánc elvágása (Ctrl+Alt+/)
A formákat határoló láncból vághatunk ki darabot, darabokat.
5.10.3.10. Zsugorítás (Ctrl+()
Meghatározott lépésenként zsugoríthatjuk a kijelölt objektumot, objektumokat. A mértéket a Fájl - Dokumentum beállítások… (Shift+Ctrl+D) panel, Lépésközök fül alatt a Zsugorítás/Nyújtás mértéke opciónál állíthatjuk be.
5.10.3.11. Nyújtás (Ctrl+))
Az előző utasítás ellentettje, tehát növelhetjük a kijelölt formát, a lépésköz állítást ugyanott érjük el.
5.10.3.12. Megfordítás
A vonalak kezdő és végpontját cserélhetjük fel.
5.10.3.13. Egyszerűsítés (Ctrl+L)
A vektorizált képeket, vagy a formákat egyszerűsíthetjük, ennél a műveletnél csomópontokat vonunk össze. Az alábbi ábrán láthatjuk a hatását.
Bitkép Vektorizálás (Shift+Alt+B)
Bitképet importálva azt vektoros képé alakíthatjuk, Lánc ⟶ Bitkép vektorizálása utasítással. A megjelenő panelon előnézeti képet is kaphatunk a leendő vektoros képről, a konvertálás során a színek nem kerülnek át. Az átalakítás után az eredeti kép is a szerkesztőterületen marad.
