Sokan úgy gondolják, hogy a Microsoft terveibe nem igazán passzol az, hogy létezik versenyképes, konkurens termék, amihez nagyságrendekkel olcsóbban, vagy olykor "ingyen" hozzá lehet jutni, és fizetség elsősorban a termék támogatásáért jár. Ők (a Microsoft és filozófiájának követői) ahhoz szoktak, hogy megírják az alkalmazást, és utána minden példányért pénzt kérnek, pedig azok gyártásának (sokszorosításának) költsége eltörpül az elkért árhoz képest. Nem olyan rég még olyan kijelentések hangzottak el a Microsoft vezetése részéről, hogy a a szabad szoftverek, és a Linux nem jelentenek kihívást, piaci konkurenciát. Majd évek múlva lesz olyan a helyzet, hogy konkurensként számolni kell velük.
Úgy tűnik ez a gondolat tévedés volt. A szabad szoftverek mára már elérték, átlépték ezt a szintet, hatékonyak, nagy felhasználóbázisuk van, és az előállításukban résztvevők sem könyvelhetők el névtelen, csak hobbiból, amatőr szinten fejlesztgető programozóknak. A szabad szoftvert fejlesztő és a mögötte álló filozófiát támogató cégek jól látható és erősödő konkurenciaként jelennek meg a Microsoft és követői számára. Ez pedig a bevált üzletmenet nyereségtartalmára, fenntarthatóságára fokozott fenyegetést jelent.
Az egyik megközelítés szerint el kell tántorítani a felhasználókat attól, hogy szabad szoftverekre váltsanak, és így megmarad a vásárlóközönség.
Valahogy veszélyessé (pl. kommunizmus előfutáraként emlegetve [1]), illegálissá (valamiféle tulajdonjog sértést emlegetve) kell tenni a szabad szoftvereket. Erre ez egyébként jogszerűen működő, és a bevételeket is megfelelően élénkítő, a törvények betartását elősegítő BSA nem alkalmas. A szabad szoftveres közösség a BSA felhasználásával keltett fenyegetésre immunis, sőt a BSA agresszív fellépése egyesek szerint, kismértékben még segíti is a szabad szoftverek terjedését. Marad eszközként a FUD (fear, uncertainity, and doubt- félelem, bizonytalanság, kétség) keltés. Persze erre a célra csak az a fajta FUD a jó, melyet a szellemi termékek, a szoftverszabadalmak és a szabadszoftverek viszonya körül keltenek. Ez a fajta FUD egyelőre hatékonynak tűnik.
Tehát: A Microsoft rádöbbent, hogy ügyfeleinek túl nagy százaléka használ már Linuxot, és nem lehet a felmerülő igényeiket figyelmen kívül hagyni az ügyfelek elpártolásának megkockáztatása nélkül.
Szabadon fenyegetni sem lehet már a teljes Linuxos társadalmat különböző FUD-okkal (lásd SCO per). Ha a cég támad, egyben a saját felhasználóit támadja, amit azok rosszul tolerálnak (ki használ ma már SCO Unixot?).
A Microsoft látszólag a FUD keltéssel igencsak elkésett. Két választása van. Vagy csatlakozik, vagy küzd a jelenség ellen. A csatlakozás, egyelőre nem, vagy csak nagyon kényszeredetten, vissza-vissza táncolva megy. Ez a fajta csatlakozás szokatlan is, hiszen a szoftveróriás többnyire megvenni szokta a számára érdekes cégeket, technológiákat. Ám a monopólium- és trösztellenes törvények ennek a módszernek valamelyest gátat szabnak. Ezért aztán a stratégia megvalósításához külső, lehetőleg kis mértékben konkurens, mindenképpen független (vagy annak látszó - egyes vélemények szerint az SCO nem volt az-) partner kell.
Kell tehát egy új, a helyzetre alkalmazott, de mégis igazi Microsoftos megoldás, melyet úgy tűnik valamely Microsoft stratéga meg is talált. Ez egy olyan harmadik (természetesen már réges-régen ismert) megoldás (belülről bomlasztunk), amivel pillanatnyilag mindkét irányba sikeresen el tud a cég indulni.
Ez a megoldás a Linuxos (szabad szoftveres) tábor megosztása, szét kell bontani őket "jó" Linuxosra, és "rossz" Linuxosra, anélkül, hogy a saját, szabad szoftvert használó ügyfeleket nagyon zaklatnák. Ha ez sikerül, akkor továbbra is lehet folyamatosan támadni a Linux tábor jelentős részét.
Egy „jó szándékú együttműködő” avagy a kapitalizmusban a tulajdonos (részvényes) diktál:
Ennek a startégiának a megvalósításához kapóra jön a Novell, egy, a Linuxos piacon jelenleg feltörekvő, egyébként jól ismert cég, melynek bizonyos szoftverei (állomány kiszolgáló, központi adattár, irodai munka) a Microsoft termékeinek ismert konkurensei.
A Microsoft "partnerség" a Novell számára is jól jön, hiszen elvi lehetőség hogy a vásárolt SUSE Linuxszal akár a Linuxos piac (főleg az amerikai linuxos piac) legtöbb eladást bonyolító cégévé váljon (A Novell az EU-ban, ahol még nincsenek szoftver szabadalmak erős, itt a RED HAT a feltörekvő, Amerikában, ahol már réges-régen vannak szabadalmak a RED HAT az erős és a Novell a feltörekvő), a Microsoft oldalvizén evezve. Persze így nagyrészt nem a Microsoft piacát veszi el, hanem a konkurens Linuxokét, tartósan azokét sem feltétlenül, hiszen A RED HAT és bárki más is megegyezhet a Microsofttal. (Bár a most kritizált megegyezés értelmében virtualizációs megoldásként a Microsoft kizárólagosan a Novell termékét támogatja legalább három évig.) Azt a létező kapitalizmusban el kell fogadnunk, hogy a konkurencia helyett elért bevétel ugyan olyan jó mint a piac növekedésével elért bevétel. A sok dollár elégedett részvényeseket, magas jutalmakat, míg a bevétel csökkenés zúgolódó befektetőket, létszám leépítést, vezetőcseréket eredményez.
Azt is látni kell, hogy a dolog (a Microsofttal kötött szerződés) felfogható (a Novell elsődlegesen így is látja, hogy a bevétel növekedése csak hasznos származék) egy Linuxos, szabad szoftveres győzelemként is, hiszen az egyezség az jelenti:
Bár a célok különbözőek, azok eléréséhez vezet közös út, ezt tükrözi a megállapodás is.
Ezzel kapcsolatban szinte mindenki az elragadtatását fejezte ki, bár egyesek szerint ez az összefogás lényegében szükségtelen, mivel:
A Microsoft által fejlesztendő OpenXML - ODF konverter az MS Office meglétét feltételezi. Ez újabb üzleti fogás, mivel ha valaki nem rendelkezik MS Office alkalmazással, továbbra sem tudja az OpenXML formátumot átkonvertálni. Mások által fejlesztett konverterek pedig a Microsoft által alkalmazott licenctől függenek, és attól az ígérettől, hogy az OpenXML szabványt alkalmazókat a Microsoft nem fogja beperelni. Számukra az lenne megnyugtató, ha az OpenXML licence visszavonhatatlanul tenné szabaddá a formátumot. Ez nem történt meg, de a Microsoft dokumentumformátumainak ismeretében jogosan elvárható. Ajándékul pedig a régi Office termékek formátumainak felszabadítását is adhatná a cég, sokan megünnepelnénk. [5]
Az Európai Unióval jelenleg folytatott huzavona lényege is az, hogy a Microsoft lehetővé teszi-e a versenytársainak a fair-playt, vagy a hiányos dokumentálással hátrányos helyzetbe hozza azokat. Az EU szerint ezeket nem teszi közzé.
Tehát ebben az olvasatban az összefogás csakis arra irányulhat, hogy ezeket a problémákat úgy lehessen megoldani, hogy azzal a Microsoft, és a Novell járjon jól.
Nem feltétlenül baj, ha igazuk van, hiszen a piacról, a konkurencia helyett elért bevétel jó, ugyan olyan jó mint a piac növekedéssel elért bevétel. - ez a működő kapitalizmus kérem. Baj viszont, ha a végeredmény a Szabad szoftverek csapdájává válik. Ennek a félelemnek a Novell szerint nincs valós alapja.
A Microsoft kénytelen az ügyfeleinek kérésére ajánlani valamilyen Linuxot, ha már azok ezt igénylik. Ezért az ügyfeleinek a SUSE Linuxot fogja reklámozni 3 évig.
A Novell által közzétett pénzügyi részletek alapján: (forrás: [6]) A Microsoft 240 millió dollárt fizet a Novellnek 5 éven keresztül a SUSE Linux szerver kuponokért cserébe. Ez évi 48 millió dollár, ezért egész jó áron kap SUSE Linux szervert, persze kérdés mit kezd vele. Ez összesen 350000 SLES kupon. A Novell eladott licencekből származó éves bevétele 2005-ben majdnem 214 millió dollár volt, ebből a Linux platform része 36 millió, ehhez mérten igencsak tekintélyes ez az összeg. (forrás: Novell pénzügyi jelentés [7]) A Novell az ebből származó bevétel évi 30 százalékos növekedését prognosztizálta, ez a megegyezés pedig egy csapásra több mint 130 százalékot jelent.
A Microsoft még kifizet 60 milliót 5 évre a SUSE Linux és MS Windows virtualizációs megoldások hirdetésére, továbbá kifizet 34 milliót 5 évre, kombinált termék hirdetésére. Ez sem elhanyagolható összeg.
Az esetleges szabadalmi problémák elkerülésére a Microsoft fizet a Novellnek 108 millió dollárt most. A Novell pedig ugyanezért, tehát a szabadalmi problémák elkerüléséért fizet a Microsoftnak 5 éven keresztül minimum évi 40 millió dollárt (Összesen 200 millió dollárt -a szerk). Egy fajta olvasatban ez egy álcázott 108 millió dolláros drága hitel (a teljes kamatokkal növelt visszafizetett összeg a 200 millió), mely ismerős lehet annak, aki járt bankok környékén. Így nézve fizetnek egymásnak nagyjából hasonló összeget, ezzel biztosítva egymást, és az ügyfeleiket, hogy nem fogják egymás ügyfeleit szabadalmak ürügyén zaklatni. Más olvasatban ténynek véve azt, hogy a Novell továbbra is kész a szabadalmi portfólióját a Linux és más szabad szoftverek védelmében bevetni, a kellemest (pénz) a hasznossal (Az MS elismeri a Linuxot) kombináló győzelemnek is felfogható ez a megállapodás.
A jobb együttműködésért, a Linux üzleti létjogosultságának a Microsoft általi kimondásáért, a piaci előnyökért. a konkurencia megelőzéséért.
Azzal, hogy a Novell az általa felismert előnyökért vállalta, hogy valamennyit fizet a szabadalmakkal és a Linuxszal kapcsolatba hozhatóan, olyan helyzetbe hozta a Microsoftot, hogy az a jelenlegi, igencsak hiányos információink alapján igazolhatja, hogy lám-lám a Linux az ő szellemi termékeit felhasználja, számára sérelmes módon. Ez persze, reményeink szerint, a pontos, a szerződésben érintett szabadalmak ismeretének híján látszik így, de FUD kialakítására mindenképpen jó, még ha a részletes tények ezt a FUD-ot nem is igazolják. Az Microsoft számára (a Novell feltételezett jó szándéka ellenére is) megoldás a harmadik utas stratégia megvalósítására. Így már meg lehet keresni a "jó" Linuxosokat. Aki SUSE linuxot használ, az lesz a "jó" Linuxos, a többire lehet lőni.
Ezt a lehetőséget Ballmer, a Microsoft első embere, elég hamar, talán túl hamar meg is játszotta. (forrás: [8]) Szerinte a Microsoft áttételesen a Linuxos közösség javára fejleszt. A GPL hatására a Microsoft szellemi termékei átkerülnek a Linuxba, mindenféle ellenszolgáltatás (itt jogsértő tevékenységet, legalábbis amerikai szabadalmi jog sértő tevékenységet feltételez Balmer - a szerk.) nélkül. Ezzel a közösség a Microsoft adósává válik. Az értelmezésében a Novell már rendezte ezt az adósságot, mindenki más még tartozik.
A GPL-sértési történetek azt mutatják, hogy bizonyos cégek szeretnek a GPL által kapni, de nem igazán akaródzik nekik adni. ([9])
Hogy mik ezek a szellemi termékek, az konkrétan nincs meghatározva. Ez az SCO-nak sem igazán sikerült ezelőtt. Legjobb az ilyen vádat csak lebegtetni. Feltehetően ide tartozik a billentyűzet és a tápcsatlakozó között bármi, ami csak hasonlít is a Microsoft által alkalmazott technológiákra. Mivel ők ezeket jogosan használják, hiszen többnyire megvették az ezeket kifejlesztő cégeket, feltehetőleg mindenki más aki ezért nem fizet nekik, az jogtalanul használja ezeket.
Ballmer szerint, mivel a Novell fizet, ezzel elismeri, hogy felhasználtak a Linuxban Microsoft szellemi terméket.
A Novell azt nyilatkozta válaszul, hogy ezt nem kellene összekeverni, és ilyen következtetést levonni, ő a szabad szoftvereket a saját szabadalom portfóliójával védő szereplő, nem pedig egy ilyen megalapozatlan állítást alátámasztó szereplő. Amiért mégis fizet a biztonság (a picai előny, ami az ilyen FUD-tól való védettség - szerk. megjegyzése), az ügyfelei nyugalma.
A jelek szerint megér ennyit, hogy a Microsoft megígéri, hogy 5 évig nem perel OSS ügyben. Ki más Linuxos cég mondhatja ezt el jelenleg? Nyilvánvaló piaci előny kovácsolható ebből. Ha például a Red Hat azt akarja, hogy az ügyfelei ne váltsanak a biztonság érzetéért Novell alkalmazásokra, hasonló megoldást kellene kötnie a Microsofttal. (Forrás: [10])
A Novell azt állítja hogy a Linux nem sért MS szellemi terméket. De mivel fizettek (biztos ami biztos), ezzel első ránézésre megalapozták Ballmer vádjait. Persze ezeket a vádakat a Novell illetékesei, az igazuk biztos vagy majdnem biztos tudatában csípőből cáfolták is.
A SAMBA fejlesztői nyílt levélben kérték a Novellt, hogy álljon el a megegyezéstől, mivel ez káros a szabad szoftveres közösségre nézve. Eben Moglen (vezető szabad szoftverekért dolgozó jogász) szerint is ez a lépés a GPL szellemisége ellen való, mivel ha a Novell a szabadalmi portfóliójával csak a fizetős használókat védi, akkor is GPL sértést okoz, mert a vevői nem adhatják szabadon tovább a GPL licencű termékeket bárkinek. [11] [12]
A tervek szerint a GPLv3 az ilyen megállapodásokat veszélytelenné teszi a szabad szoftveres közösség számára, akár visszamenőleg is hatástalanítja az ezekben rejlő támadási lehetőségeket.
Az IBM szerint is szükségtelen a szabadalmi portfólió felhasználása a Linux védelmében, mivel soha nem történt meg, hogy a Linuxot szabadalmi perrel ténylegesen megtámadták volna. Amennyiben mégis létezne ilyen jogos vád, a pernek a végfelhasználókra semmilyen kihatása nem volna. (Forrás: [13])
Sokak szerint tehát a Microsoft-Novell egyezség újabb FUD, a résztvevőknek piaci előnyöket biztosító FUD keltésére használható.
A Microsoft szerint ezzel a megállapodással abban állapodtak meg, hogy a két fél ugyan nem ért egyet a szabadalmi kérdésekben, mégis egy elfogadható kompromisszumot kötöttek, amiből a felhasználók profitálnak. (Forrás: [14])
Az Open Inventions Network (OIN) szerint a Novell, és a Linux közösség bármely tagja számára szükségtelen egy ilyen külön megegyezés, mivel ha szabadalmi portfólióra van szükség a Linux védelméhez, az OIN által gyűjtött több, mint 100 világszabadalom ehhez több, mint elegendő. Ráadásul a Novell is tagja az OIN-nak. (Forrás: [15])
A Red Hat szerint az egész csak a Microsoft lekenyerezése, egy, a Linuxos piacon kiugrási lehetőséget látó cég által.
Ha Ballmer nem nyilatkozta volna azt amit, és nem keverték volna a szabadalmi portfóliókat a megegyezésbe, még azt is hihetnénk, hogy mindez a köz javára történt. Ez szokatlan lépés lenne a Microsofttól, de valahol el kell kezdeni.
(Itt azért mindenképpen említeni kell, hogy tényleg lehet ez az első lépés, mert megfelelő fellépés estén, a szerződés részletes ismeretének hiányában csak közvetetten alátámasztható, negatívnak látszó szándék pozitívvá válhat (esetleg ügyetlenül megvalósított pozitív lépés is lehet), s az ismeretlen Microsoftos stratéga a szabad szoftver közösség hősévé válhat. - a szerk.)
A Novell akár hihette, hogy jó pontja lesz a legnagyobb szereplőnél, a Linuxos vevőknél, esetleg a közösségnél is, és ezt piaci előnyre, pénzre és elégedett tulajdonosokra válthatja. A közösség jelenleg elégedetlen, és kételyeit, tiltakozását fejezi ki. [16]
Megéri ez a Novellnek? A szabad szoftveres ideológia számára legrosszabb forgatókönyvet feltételezve is rövid távon igen. Közép távon csak akkor ha a Microsoft keresztül tudja vinni a tervét, és a felhasználókat el tudja riasztani a "rossz Linuxos" táborból. Ez pedig a szabad szoftveres társadalom megrokkanását jelenti. Persze ha ez megvalósulni látszik és időben mindenki rádöbben, a Novell léphet, előveheti a "b" tervet, megváltoztatva mindent.
Például a Novell a szabadalomportfólióra vonatkozó részt nyugodtan semmissé tehetné, eleget tett a Linux védelméért az OIN támogatásával. A Microsoft pedig beláthatná, azzal hogy támad, és mindenért ellenszolgáltatást vár, csak a szabad szoftveres világ ellenszenvét tartja fent. Minél jobban szorítja a markát, annál jobban csúszik ki a piac a kezéből. Mivel a Microsoft nem a jótékonykodásra alapult, hanem a profit maximalizálására, ez a lépés lehet, hogy még soká (esetleg végtelen soká) várat magára. Nehéz egy igazán jól működő monopóliumot feladni, és beállni a sorba a többiek közé, ahol a legjobb azzal keres sokat, hogy tényleg ő a legjobb.
Tehát mi értelme van / volt ennek az egésznek? Most nem teljesen egyértelmű, s ráadásul az idő teltével meg is változhat. Egy biztos utólag, mint minden más ez is kiderül.
Lehet, hogy már november 27-én délután az openSUSE Special Meeting alatt.([17]) Ha az összes ott feltett kérdésre választ kapunk, sokkal tisztábban fogunk látni az ügyben.
A GPLv3 pedig mindenképpen tiszta vizet kell, hogy öntsön a Microsoft, és az általa befolyásolni kívántak zavaros nézetekkel teli pohárába. Ha az eszmét nem értik meg, akkor kijátszhatatlan szabályokat kell lefektetni.
Az igazi tanulság pedig továbbra is az, hogy a szoftverszabadalmi rendszer a fejlődés gátja lehet, jelenlegi formájában alkalmas arra hogy azok érdekeit védje, akik akár a szakma számára nyilvánvaló dolgokat meg tudnak fogalmazni olyan körmönfontan, hogy átmenjen az elég laza ellenőrzésen. Ez pedig a kisebb cégek, és a közösség vesztét okozhatja. A „számítógépekkel megvalósított találmányok” problémakörét már minden oldalról alaposan kielemezték, s mi mindenképpen -legyenek azok bújtatottak, vagy nyíltak- a szoftverszabadalmak ellen foglalunk állást.
(2006. december 7.)
A Netware operációs rendszer kapcsán a Microsofttal folytatott pereskedés, amely akár antitröszt fenyegetéssé fajulhatott volna a Microsoft számára, közös megegyezéssel zárult. A pereskedésre fordított 88 millió dollár költségét a Microsoft által fizetett 536 millió dollárból levonva, 447.6 millió dollárt hozott a konyhára az ügylet. Ez az IT termékekből, szolgáltatásokból (a Novell fő profiljából) származó 1039 millió dollárhoz viszonyítva tetemes összeg. Mellékesen 2006 folyamán hasonló nagyságú összeget fordítottak részvények visszavásárlására.
Az IT termékek, szolgáltatások tavalyi 1039 milliós bevétel helyett idén csak 967 milliót jövedelmeztek, ami jelentős csökkenés. Nagy részét a Netware, mint önnálló operációs rendszer platformból származó bevételek (,)elfogyása(') okozta, 145.7 milliós csökkenéssel. Ezt az Open Enterprise Server szép eredménye (181 millió) ellensúlyozta, továbbá az egyéb Linux illetve nyílt platform alapú megoldások is szépen hoztak (53 millió dollárt) a konyhára. Az Open Enterprise Server egy Linux és Netware kernelen is futó alkalmazásszerver, a Netware 6 utódjaként tartható számon.
Tehát elmondhajuk, hogy a Novell éves nyereségének jelentős részét a szabad szoftverek, és a hozzájuk kötődő szolgáltatások adják.
Igen furcsa hogy pont az a két cég kötött egymással szövetséget, amelyek előzőleg pereskedtek, majd igen tetemes összeget kasszírozott egyik a másiktól. Felfogható a megegyezésük a béke megkötésének, mégis szokatlan ez a hirtelen egymás karjába borulás.
A Groklaw cikkei nyomán. [19]
A GPL szabályait a jelek szerint nagyon nem akarja érteni a Microsoft. A szerződés nem értelmezhető ezen szabályok keretei között.
A Microsoft szerint védve van mindenki, aki a Novelltől Linuxot vásárol (nem perlik be őket),mivel ugye ezekért a Linuxokért a Novell váltságdíjat fizetett, a szerződés kiterjed erre. Továbbá kiterjed minden ilyen csomaghoz tartozó (akár ingyenes) szoftverfrissítésre is. De az időközben kiadott új verziókra nem terjed ki, hacsak a Novell nem fizet újra.
A szerződésnek az a része ami a „hobbiból” szabad szoftvereket programozókra vonatkozik, nem vonatkozik az általuk megírt kódot alkalmazókra. Aki nem osztotta meg amit fejlesztett, eddig sem volt veszélyben, mert ugyan honnan tudná meg a Microsoft, hogy ki mit tart a fiókjában.
A más által írt nyílt szoftvereket alkalmazókról semmit nem említ a szerződés. A Groklaw értelmezése szerint minden ilyen felhasználó, illetve disztribútor ki van téve a szabadalmak által keltett fenyegetésnek, amennyiben nem a Novell által árult linuxot használja.
Amennyiben az illető a Novell számára fejleszt, védelem alatt áll, mindaddig míg az általa írt részt nem adják ki. Ezután a fejlesztő, akinek a kódja bekerül a Novell termékébe, a megjelenéstől számított 180 napig védettséget élvez. Ennek elmúltával szintén támadható, hacsak meg nem veszi a saját fejlesztését tartalmazó terméket. Ez a szerződés szószerinti értelmezéséből következik. [20]
Továbbá a Microsoft fenntartja magának a jogot, hogy akár az 5 év előtt is megszüntesse az egész megállapodást, következmények nélkül. Tehát tényleg csak a Microsoft ígérete védi azokat akiket ez a megállapodás véd. Nem túl bíztató.
Az elemzések még biztos kiemelnek kiskapukat, de az már elmondható, hogy ha a Microsoft szándékai tisztességesek, azokat egyszerűbben is meg lehetett volna fogalmazni, figyelembe véve a szabad szoftverek, a GPL természetét.
Jelenleg ez a megegyezés így nem sok védelmet nyújt, és azt is csak 5 évig. Ellenben továbbra is jó fegyver a Microsoft számára, amit Ballmer biztos ki is használ.
Ennél a lépésnél felmerült az a vád, hogy a Novell forkolja az OO.org fejlesztését, gyaníthatóan "Microsoft szellemi termékeket" építve bele az OO.org-ba, így ha azok a nem Novell által terjesztett verziókba is átkerülnek, amit természetes, hiszen nyílt a fejlesztés, (jelenti ki blogjában Michael Meek [21] 2006-12-04) akkor az előbbiek alapján a Microsoft számára mindenki támadható lesz aki használja az alkalmazást.
Ha még nincs Microsoft szellemi termék felhasználva a szabad szoftverekben, a jelek szerint szépen lassan beszivárognak, és később jogos támadási alapként fel lehet használni azokat. Ez a kérdés sajnos nincs tisztázva.
Az OpenOffice? felvértezése az OpenXML ismeretével lehetőséget nyújt arra is, hogy a Microsoft eltántoríthassa a meglévő vásárlóit a nyílt szoftverre váltástól, hiszen a Microsoft formátuma lett az, amit minden ismer, és nem szükséges a váltás az ODF, egy másik közös formátum használata miatt. Reméljük ennek cáfolatául hamarosan natív ODF támogatással rukkol ki a Microsoft is az Office termékeiben.
Tehát a megállapodás által keltett hullámok továbbra sem csendesedtek el, a jelek szerint a Novell idealizmusa nem hatotta meg a Microsoftot a kiskapuk kialakításától, és a jelek szerint nem a GPL elismerése a cél, inkább annak ellehetetlenítése, akár illegálissá tétele.