Védekezni kell és lehet a szoftverszabadalmak ellen Az EDVAC körüli szabadalmak története dióhéjban Van érdemi védekezés a szoftverszabadalmak ellen.Mit csinál a közzétételi szerver és az azt üzemeltető szervezet Szoftverszabadalmak Amerikában Szoftverszabadalmak Európában és hazánkbanA közzétételi szerver és a szoftverszabadalmak
Védekezni kell és lehet a szoftverszabadalmak ellen
A nyílt vagy bujtatott szoftverszabadalmak ellen egyetlen védekezés van. Ez a védekezés a publikáció. Erre a legjobb példa Neumann János esete az EDVAC körüli szabadalmakkal.
Az EDVAC körüli szabadalmak története dióhéjban
Neumann János 1945 tavaszán írt és június végén szétosztott jelentése a "First Draft of Report on the EDVAC" a tárolt program fogalmának első írásos kifejtése. A jelentés kifejezett célja az volt, hogy leírjon egy nagyon nagy sebességű automatikus digitális számítógépi rendszert, és különösen annak logikai vezérlését. Ebben az anyagban Neumann-nak az volt a szándéka, hogy logikai leírást adjon a tárolt programú számítógépről. Ez a jelentés (kb.: 100 oldal) sok korai tárolt programú számítógéphez szolgált logikai mintául.
Szabadalmi igény Neumann és csapata ötleteire másoktól
Eckert - Mauchly azt állították, hogy ők az EDVAC feltalálói. Eckert - Mauchly 1946 végén megtagadták, hogy aláírják a pennsylvaniai egyetem új szabadalmi megállapodását, amely az egyetemi alkalmazottak minden találmányát átruházta az egyetemre. Az Eckert - Mauchly páros mindkét tagjának az aláírás megtagadása miatt (elég nagy felháborodást keltett)le kellett mondania az egyetemi posztjáról, és el kellett hagynia az egyetemet. Ők szabadalmi igénybejelentéssel éltek, hogy üzleti vállalkozásaikkal az ötleteket kiaknázhassák.
Neumann véleménye
"Az egyetem két alkalmazottja, akikkel nagyon gyakran érintkeztem és akikkel tartózkodás nélkül megbeszéltem minden gondolatomat az elektronikus számítógépek tárgyában, mostanában otthagyta az egyetemet. .... a szabadalmi tulajdonjogokra vonatkozó minden ügyet tárgyalásokon kellett volna rendezni. RÁJÖTTEM AZONBAN, HOGY EZEK AZ EMBEREK MOST SZABADALMAKAT KÉRNEK OLYAN DOLGOKRA, AMELYEKNEK ÉRZÉSEM SZERINT LEGALÁBBIS TÁRS FELTALÁLÓJA ÉS NÉHÁNY ESETBEN FELTALÁLÓJA VAGYOK."
Neumann is szabadalmi igényt jelent be, hogy az Eckert - Mauchly páros igénye semmissé váljon
Neumann 1946 márciusában kísérelt meg szabadalmat bejegyeztetni. Kitöltötte a hadsereg erre a célra rendszeresített formanyomtatványát, és benyújtotta tanúsítványként az 1945. június 30-i keltezésű "First Draft of Report on the EDVAC" című jelentését. Egyébként az anyagi támogatást nyújtó kormányhivatal az Office of the Chief of Ordnance perre vitte az ügyet, mert ők voltak a kormányzati jog meghatalmazottjai.
Nem sikerült a szabadalmaztatás, mert a szabadalmaztatni kívánt dolgok már publikálva voltak
Az OCO 1947. április 8-án értekezletet szervezett, hogy elrendezzék a szabadalmi igényeket:
Úgy ítélték meg, hogy az EDVAC-jelentés jogi értelemben vett publikáció volt; hogy a publikálás több mint egy évvel a szabadalom bejelentése előtt megtörtént; hogy ez a tény a jelentésben foglalt összes ötletet a nyilvános szférába helyezte;ennél fogva sem Eckert - Mauchly, sem Neumann nem szabadalmaztathatja.
A többi ide tartozó technikai dologgal kapcsolatban az OCO nem nyújt be szabadalmat. A feleknek jogában áll ezt tenni. Eckert - Mauchly elfogadták, hogy jogászaik jóváhagyásától függően bármilyen szabadalmi igényt megmutatnak Neumann-nak, azok benyújtása előtt.
Neumann sikernek tekinti, hogy nem lehet az EDVAC-kal kapcsolatos ötleteket szabadalmaztatni
„MIVEL ALIGHA ÉRDEKELNEK KIZÁRÓLAGOS SZABADALMAK, hanem inkább azt szeretnénk látni, hogy amivel közvetlenül vagy közvetve HOZZÁ JÁRULTUNK a tárgyhoz a nyilvánosság számára a LEHETŐ LEGHOZZÁFÉRHETŐBB maradjon"
Van érdemi védekezés a szoftverszabadalmak ellen.
A fentebb leírt történet tény. Mivel tény, egyértelművé teszi, hogy a publikáció védelem a szabadalmaztatás ellen. Természetesen csak a bizonyítható idejű publikáció az. Ezért lesz hasznos a közzétételi szerver.Európában harmincezer körüli, Magyarországon kétszáz körüli olyan bejegyzett szabadalomról beszélhetünk, mely egyértelműen szoftverszabadalomnak minősíthető. Ezek a számok (~30000, ~200), bár sokan tagadják (pl.: dr. Ficsor a Szabadalmi Hivatal alelnöke), bizonyíthatóak. Természetesen a szabadalmakban nem nagyon szerepel a szoftver iletve a program szó. Ezek bújtatott szabadalmak.
Mit csinál a közzétételi szerver és az azt üzemeltető szervezet
A közzétételi szerver gyakorlatilag hitelesíti a felé történő „bemutatás” időpontját, ez a bemutatás publikációnak számít, s ezzel a publikáció időpontja után benyújtott szabadalmak ellen védettséget ad, illetve rákényszeríti a szabadalom-kérőket (feltalálók) és a szabadalom-kiadókat (Szabadalmi Hivatal) a körültekintőbb eljárásra.
Miért állítjuk azt, hogy voltak, vannak, lesznek szoftverszabadalmak
Sem Európában sem Magyarországon nem jellemző, hogy szabadalmat azért utasítanának vissza, mert „szoftverszabadalom”. Ugyanis megfelelő szóhasználattal, és a szabadalmi rendszer ismeretével a szoftverszabadalmak álcázhatóak. Amerikában nyíltan bejegyzik őket, Európában és Magyarországon bujtatott szabadalmak kerülnek bejegyzésre.
Egy sikertelen kísérlet: Direktíva tervezet a szoftverszabadalmak ellen, azaz direktívatervezet a számítógéppel megvalósított találmányokról
Jellemzően a helyzetet rendezni kívánó EU direktívatervezet sem szoftverszabadalmakról beszél, hanem számítógéppel megvalósított találmányokról. A direktívatervezet, amely pont az Európai Szabadalmi Hivatal tevékenységét hivatott korlátok közé terelni, a nem pontos alapdefiníciók hiánya miatt továbbra is lehetővé teszi a bujtatott szoftverszabadalmakat.
Szoftverszabadalmak Amerikában
Amerikában ennél is rosszabb a helyzet, amelyet az IBM alelnöke így jellemez:
"Bármelyik futóbolond szabadalmat kaphat bármire, melyet soha nem lehetne szabadalommal védeni" – mondta Irwing Wladawsky Berger, az IBM alelnöke az április elején San Franciscóban rendezett Open Source Bussines Conference-en tartott előadásában
Szoftverszabadalmak Európában és hazánkban
Európában harmincezer körüli, Magyarországon kétszáz körüli olyan bejegyzett szabadalomról beszélhetünk, mely egyértelműen szoftverszabadalomnak minősíthető. Ezek a számok (~30000, ~200), bár sokan tagadják (pl.: dr. Ficsor a Szabadalmi Hivatal alelnöke), bizonyíthatóak. Természetesen a szabadalmakban nem nagyon szerepel a szoftver iletve a program szó. Ezek bújtatott szabadalmak.
