A kommentár előzménye az alábbi cikk:
A horvát kormány nyílt forráskódú szoftverekről szóló irányelvet fogadott el
Horvátország tehát megtette az első lépést több európai, amerikai, ázsiai államhoz és önkormányzathoz hasonlóan. Gondoljunk csak
Massachusettsre
,
Perura
, Bécsre,
Nagy-Britanniára
, Kínára, Dél-Koreára vagy Münchenre. Az egyes országok, városok esetleg más módon és ütemezéssel szándékozzák bevezetni a szabad szoftvereket kormányzatukban illetve oktatásukban, egy azonban közös: mindegyikük felismerte a zárt forráskód és a zárt szabványok veszélyét és a nyíltság előnyeit. Míg Peruban az alkotmányba foglalt információhoz való szabad hozzáférés jogát értelmezik úgy informatikai szempontból, hogy nem megengedhető a zárt fájlformátum, mivel az nem teszi lehetővé az állampolgárok joggyakorlását, addig Massachusetts az elektronikusan tárolt dokumentumai védelmében tervezi az ODF
1
nyílt fájlformátumra való áttérést.
Célszerű, hasznos és gazdaságos lenne, ha a magyar állam is felismerné végre a szabad szoftverek és nyílt szabványok előnyeit és bár vannak kezdeményezések OSS irányba, ezek – de legalábbis egy részük – elhalni látszik.
Vegyük például az ABEV adóbevallási programot. Az APEH által kiadott hivatalos verzió csak Windows rendszeren fut. Ideiglenesen elfogadható lenne, ha a Wine Windows emulátoron működne, de sajnos nem teszi. Marad a papíros megoldás. Pontosabban maradna, ha nem tennék kötelezővé az elektronikus bevallást egyre több gazdasági csoportnak
2
. Így hát marad a Windows és marad a windowsos ABEV. Szükséges megemlíteni, hogy az APEH-nek volt egy bátortalan kezdeményezése, melyben felkérte a szabad szoftveres közösséget egy általa Linux alá portolt korlátozott képességű, zárt forrású ABEV bétatesztelésére, de a gyenge minőség és a gyártófüggőség miatt nem lett használatra alkalmas kiadás. Állítólag, bár hivatalos hírek nincsenek róla, készül az ABEV jávás változata, mely talán fog futni Linux alatt is.
Többek között a fenti esetet is megoldhatta volna egy nyílt specifikáció, melyben definiálják a „miérteket és hogyanokat”, így – ismerve az open source közösség reakcióidejét – hamar megoldás született volna a problémára. Az e-kormányzat kiépülésével bármely az állammal való elszámolást, bevallást érintő (adózás, járulékbevallás, vámfizetés stb.) szoftver (adóbevallás-készítő, kórházi nyilvántartó, logisztikai program) esetén igényként merül fel a platformfüggetlenség vagy platformdiverzitás, illetve az interoperabilitás. Nyílt protokollok és szabványok segítségével megoldható a több platformra való implementáció. Továbbá kiegyensúlyozottabb piaci versenyt tesz lehetővé azáltal, hogy bármely szoftverfejlesztő cég megvalósíthatja azt programjában és így a felhasználó választhatja ki a neki megfelelő alkalmazást.
A horvát irányelv egyik útmutatása szerint támogatni kell a szabad szoftveres megoldások oktatási programokba való integrálását, mindezt úgy, hogy a kereskedelmi, zárt forráskódú és az OSS
3
szoftverek egyaránt bemutatásra kerülnek, hogy a jövőben az ifjabb generációk független döntéshozását lehetővé tegyék. Magyarországon jelenleg néhány elszánt tanár kezdeményezésének köszönhető, hogy egyes nem szakmai iskolákban is, a számítástechnika oktatás keretein belül a diákok megismerkednek a választás szabadságával. A kereskedelmi szoftvergyártók campus programjai jó megalapozásai az adott termék jövőbeni keresletének (mézesmadzag effektus), mivel a hallgatókat hozzákötik az általuk kínált zárt kódú programokhoz. Egy kereskedelmi és open source megoldásokat egyaránt magába foglaló informatikai oktatásban értékesebb tudást szerezhetnének a tanulók, nőne a problémamegoldási képességük és szélesedne a technológiai horizontjuk. Ráadásul mivel általában létezik ingyenes alternatíva a nem speciális informatikai képzésben használt programokra (például Linux operációs rendszerek, OpenOffice.org irodai szoftvercsomag, Firefox böngésző, többféle készségfejlesztő szoftver, PostgreSQL adatbázis-kezelő, Gimp stb.)
így költségmegtakarítást is elérhetnek az iskolák és az államnak sem szükséges milliárdos licencdíjat fizetnie, hogy a tanulók, tanárok „ingyen” használhassák a szoftvereket.
