Három szabadalmi projekt a szabadalmi támadások kivédésére

El tudják képzelni, hogy az SCO rendelkezett bármilyen szabadalommal, amit fegyverként felhasználhatott? Ha lett volna, természetesen felhasználták volna azokat. A szerzői jogok miatt nincs miért aggódni. A Linux fejlesztők nem „lopják” el mások szerzői joggal védett forráskódjait. Ez nevetséges elképzelés. A forráskód-fejlesztés nyilvános az egész világ számára, bárki láthatja, éjjel-nappal, és ez igen erősen ösztönöz az őszinteségre. Akárhogy is a szabad szoftver fejlesztések teljes egészét jobb kódokkal írták, mint más, már elkészült szoftvereket.

Az egyszerű igazság az, hogy nincs fejlesztő, aki ne ütközne szabadalmi vétségbe, ezért is olvashatunk annyi szabadalmi perről. De hát nincs a szabadalmi per miatt bíróság elé kerülő nagyvállalatoknak ügyvédjük? Természetesen van, és mégis képtelenek elkerülni a pereket. Azt reméljük, hogy a szabad szoftverek fejlesztői el tudják majd kerülni az ilyen helyzeteket, amikor általában nincs is ügyvédjük?

A szabadalmi rendszer jelenleg egyszerűen nem működik hatékonyan, és épp ezért rengeteg agymunkát ölnek bele, hogy rendbe tegyék. Ennek az energiának egy részét elkezdték a Linux életben tartására fordítani, hogy elterjedhessen egy olyan világban, ahol az SCO-hoz hasonló, egy vagy két szabadalommal rendelkező szolgáltatók vannak. Már működik a Software Freedom Law Center (Szoftver Szabadság Jogi Centrum), mely tanácsokkal látja el, és védi a szabad szoftveres közösséget. Ez 2003-ban még nem létezett.

Van még jelenleg három szabadalmakkal kapcsolatos projekt, melyek korábban szintén nem léteztek: az Open Invention Network, azaz OIN (Nyílt Találmányok Hálózata), az OSD Patent Commons (Közösségi Szabadalmak) projektje és a New York Law School jogi iskola Peer to Patent projektje.

A Patent Commons projekt jelenleg egy olyan rendszer kialakításán dolgozik, mely szoftverek nyomkövetését teszi lehetővé, így az USPTO (United States Patent and Trademark Office - az Amerikai Szabadalmi Hivatal) rendelkezésére áll majd egy FOSS szoftvereket tartalmazó, kereshető adatbázis. Hogy miért? Mert annak oka, hogy számos nevetséges szoftverszabadalmat jegyeznek be, az az, hogy az ellenőrök nem tudnak a „prior art” FOSS szoftverről és jelenleg nincs is rá módszerük, hogy megfelelő keresést hajtsanak végre.

Ha fejlesztő vagy, fontolóra vehetnéd, hogy segítesz a projektben. Nem szükséges szabadalmi gurunak lenned ahhoz, hogy érdemben hozzájárulj ehhez a munkához. Valójában, ha programozó vagy, akkor biztosan tudod, hogy mitől lesz használható egy nyomkövető rendszer. A csoportmunka lényege, hogy nem kell egy embernek mindent tudnia. Te csak hozzáadod a te részed és mások építenek rá. Csatlakozz a priorart-discuss vitalistához. Valamikor szeptemberben az OSDL (Open Source Development Lab) tart egy találkozót mindazok számára, akik érdeklődnek a szoftver nyomkövető projekt iránt.

Mellesleg a Microsoft feliratkozott a New York Law School projektjébe, amit eredetileg az IBM és az USPTO indított el. Ez is azt bizonyítja, hogy különböző okok miatt mindenki tudatában van annak, hogy a jelenlegi szabadalmi rendszer rosszul működik és természetesen mindenki meg akarja szabni a reformok útját. Ha az a véleményed, hogy a kereskedelmi érdekek el fogják nyomni a közösségi érdekeket, akkor iratkozz fel, vegyél részt a munkában és tartsd a szemed a dolgokon. Ha látsz valamit, szólj.

Az OIN kezdeményezés a legkreatívabb projektek egyike és véleményem szerint jelentős tényezője a „Pereljük feledésbe a Linuxot” csődületet visszatartó erőknek. Miért? Mert az OIN rendelkezik szabadalmakkal, fontos, hathatós szabadalmakkal és ha a Linuxot támadják, feltehetőleg használni fogja azokat. Licencelői számára az OIN díjmentesen engedi szabadalmai használatát. Természetesen ahhoz, hogy OIN-licencelő legyél, meg kell ígérned, hogy nem indítasz a Linux vagy a Linux környezete ellen szabadalmi pert. Ez a mézesmadzagos megközelítés. Az OIN olyan nyelvet beszél, amit az üzleti világ megért. Így most a Linux közösség is részt vesz a szabadalmi játszmákban, annak ellenére, hogy a FOSS közösségben kevesek törődnek szabadalmaik bejegyzésével.

Igen, azt mondják, hogy ez az ára. De ez brilliáns stratégia tekintve, hogy az USÁ-ban a szoftverszabadalmak jelentik a valóságot. Azzal dolgozol, amid van. Néhanapján lehet, hogy azt kívánod, a vállalatok bárcsak ne fedezték volna fel a Linuxot és a szabad szoftvereket. De megtették és ugyanazon érme jó oldala, hogy pénzt és szakértelmet hoztak magukkal. A FOSS világa kellemesebb volt az SCO felbukkanása előtt és soha nem lesz ahhoz hasonló, mint a vállalatok érdeklődése előtt, ellenben örülhetünk, hogy a nagy vállalatok - melyek most már a közösség tagjai - tudják, hogyan nézzenek szembe hasonló szintű fenyegetésekkel.

Véleményem szerint a közösség üzleti résztvevőivel meg lehet értetni, hogy az egyetlen dolog, amit a Microsoft nem tud se magáévá tenni, se kiírtani, az a szabad szoftver. Nyugodtan rábízhatod magad a közösségre, hisz mindig is őszintén a tőle telhető legjobb szoftvert írta. Ez tiszta szoftver, melyet szeretettel és szórakozásból írtak, illetve néhány esetben azért, hogy a felhasználók szabadságát biztosítsák. Senki sem írta azzal a szándékkal a Linuxot, hogy tönkretegye a Microsoftot, még akkor sem, ha a fordított irányú késztetés élne. Létezik becsület és tisztesség a szoftverrel kapcsolatban. Például egyetlen FOSS-fejlesztő sem tenne úgy, mintha a böngésző az operációs rendszer kötelező része lenne. Ez egy más és nagyon egyenes világ.

Ez az a különbség, ami miatt a cégek, kormányzatok és magánemberek bízhatnak a szabad szoftverekben. Ez jelenti a hozzáadott értéket.