A hír szerint, melynek forrásai az alábbi hivatkozásokon található cikkek - németül és angolul - Berlin szenátusa ¹ kifejezésre juttatta ellenvéleményét a teljes Linuxos átállást illetően. Így ellenzi a berlini parlament véleményét, mely két fázisú átállást javasol, a szerverekét és a munkaállomásokét. A Parlament Heise Online-nak bemutatott jelentése szerint a szenátus úgy véli, hogy a Parlament döntésének megfelelő átállás „nem piackonform, és sem technikailag, sem gazdaságilag nem vállalható intézkedés”. A polgármester és a belügyi szenátor (mindketten SPD) által aláírt vélemény szerint a képviselők határozata „nem keresztülvihető”, és a teljes átállás ütközik Berlin IT stratégiájával.

Egy éve a szenátus belső ügyekkel foglalkozó hivatala deklarálta, hogy fő számítógép-hálózatán egy Microsoft-szoftverekről nyílt forrásra való átállás elviekben kivitelezhető. Úgy találták, hogy a Linux csupán csekély költségcsökkenéssel járna. Ellenben a rendelkezésre állás és az adatok migrálása „kritikus döntési szempontnak” számít. A szenátusnál különösen azt vonták kétségbe, hogy egy teljesen nyílt forrású rendszert (egészen a végberendezésekig) állítsanak üzembe. Egy, a kétféle tiszta rendszer körüli vitát alapvetően helytelennek tartanak.

A teljes átállásra adott nemleges válaszát a szenátus a müncheni LiMux-projekt Linux-migrációnál keletkezett problémákkal próbálja alátámasztani. A jelentésben az áll, hogy ott a tényleges átállás még négy éves előkészület után sem kezdődött meg, bár halvány utalás sem tesznek arról, hogy a késlekedés nagyban köszönhető a heves müncheni szoftverszabadalmakkal kapcsolatos vitának . A bajor fővárosban is felmerültek követelmények a saját fejlesztésű szoftvereken alapuló eljárások miatt, és így ismét nagy mértékben visszanyúltak a „köztes megoldásokhoz” terminálimplementációk és emulációs eljárások formájában. Ez a fejlesztés rávilágított arra, hogy egy nyílt forráskódra való „nagy mértékű migrációval milyen kockázatok” járnak. A jelentés egyúttal utal arra is, hogy Münchenben ugyancsak egy vegyes/kevert megoldásról van szó.

A december végi végső jelentés az „Open4Future” [szójáték, jelentése kb. nyitott a jövőre] projektről szintén nem rendítette meg a szenátust. Ez az analízis egy korábbi megvalósíthatósági tanulmányban fölvetett lehetőséget vizsgált, amelyben egy vegyes nyílt forrású környezetet használtak vékonykliens-technológiával Berlin egyik kerületében (Tempelhof-Schöneberg). A technikai megvalósíthatóságot demonstrálták szabad szoftverekkel, Microsoft és Novell termékekkel. Még a „kiöregedett” hardverpark is továbbra is használható volt. Arra is fény derült, hogy a saját fejlesztésű szoftverek migrálása nem leküzdhetetlen akadály. A tanulmány azzal zárult, hogy a nyílt szabványok használata fontos eleme kell legyen minden jövőbeli IT-projektnek. „Így ha egy eddig más irányvonalat követő piacvezető cég ennek [értsd: a szabványnak] megfelelő stratégiát választ, nekünk csupán annyi a teendőnk, hogy - azonos teljesítményadatok esetén - a leggazdaságosabb ajánlatot válasszuk.”

Ezzel szemben a szenátus továbbra is felhívja a figyelmet arra, hogy a teljes berlini (ön)kormányzatnál körülbelül 390 saját fejlesztésű szoftveren alapuló eljárás létezik. Ezeket az „Open4Future” projekt keretein beül nem vették figyelembe a ráfordításbecslésnél és gazdaságossági számításoknál. Így a fenti tanulmány - a szenátus szerint - nem szolgálhat egy a teljes szövetségi állam területét érintő terv alapjául.

Június 22-én a képviselőház ismét foglalkozik a Linuxra való migrációval az Kormányzati Reform és Kommunikációs és Információtechnológiai Bizottság ülésén. A bizottság a Zöld Párt egy javaslatát vitatja meg, mely szerint szervereket állítanák át nyílt forrású szoftverekre. De a (hatalmon lévő) SPD képviselők is nagyon elégedetlenek a szenátus állásfoglalásával. „A kígyó egyre csak tekeredik, csavarodik” - suttogják. Jól fizetett hivatalnokok és külső szakértők három hónapi munkája után az eredmény nem ér annyit sem, mint a papír, amire nyomtatták.

Fordítói kommentár

A fenti hír több problémára is rávilágít. Akad köztük politikai és technológiai is.

A politikai probléma egyszerű, és sajnos egyre gyakrabban kerül elő, ahogy a nagyvállalatok lobbiereje ² nő. Egy választott testület (jelen esetben Berlin parlamentje, de egy évvel korábban az EU közgyűlése) hoz egy határozatot, és egy nem választott testület (jelen esetben Berlin kormánya, egy évvel ezelőtt az EU biztosok testülete) ezt igyekszik semmissé tenni, megváltoztatni vagy elnyomni. Nincs eszköz arra, hogy ezen véleményváltozások pontos indokait felderítsük, de még a vezetőkkel azonos pártállású képviselők is korrupciót emlegetnek Berlinben.

•

nem piackonform (nem kényelmes, barátságos a piacnak) Nem azt akarja a vevő venni, amit az eladó nagyon el szeretne adni. Ez bizony az eladónak nem kényelmes. A piac olyan, hogy a vevő is irányít. Bizony december 7-én nem keresik a vevők a mikulászacskót, tehát a mikulászacskó árusítók számára a vevők magatartása nem „piackonform”.

•	technikailag nem vállalható intézkedés Ez egy gyenge lábakon álló érv a szoftverekkel kapcsolatban, mivel technikailag bármely szoftver megvalósítható, és bárki írhat bármely adatot kezelő szoftvert. Igazából csak gazdasági és/vagy jogi problémák jelenthetnek valós akadályt.

•

gazdaságilag nem vállalható (kivitelezhető - esetleg túl drága) Ez az érv akár igaz is lehet(ne). Csak számokkal kellene alátámasztani. Mondjuk, úgy 10 év vagy annál több végigvezetésével, hiszen a rendszeres licencdíjakkal szemben egy teljes átállás költsége egyszeri költség, és minél tovább használjuk az új, nyílt rendszert, annál inkább megéri. Persze ezt nem nagyon mondhatják, mert már az EU felmérései is azt mutatták ki, hogy a „költség szintén fontos tényező. A licencdíjak 20%-át teszik ki az IT költségvetésnek, és a válaszadók fele ezt túl soknak gondolja. A jelenlegi [szabad szoftvereket] nem használók körében egyre fontosabb szempont a költség, amikor a nyílt forrású szoftverek felé történő elmozdulás kerül szóba. Vannak előre látható akadályok is. A nemhasználók többnyire vonakodnak elsőként váltani a FLOSS szoftverek használatában a hasonló szervezetek közül. A legtöbb közigazgatási szervezet szeretne látni egy hasonló szervezetet, aki előttük adoptálja a FLOSS szoftvereket. Ez a felfedezés növeli az olyan információs platformok értékét, mint például az IDABC OSO, ahol ide vonatkozó tervezetek találhatók. A másik akadály a képzés állítólagosan nagy költsége. Azonban ez csak a nemhasználókat nyugtalanítja; a jelenlegi felhasználók tapasztalata, - akik a nemhasználóknál jobban értékelték az előnyöket, - azt mutatja, hogy a képzés költségeitől és a támogatás hiányától való félelem jogosságát a gyakorlat nem igazolja. Gyakran felmerül az az aggály, hogy míg a licencelés költségeit csökkenti a FLOSS, addig a fenntartás kiadásai növekednek, ami a költségek emelkedéséhez vezet. Valójában a felmérés azt mutatja, hogy a FLOSS felhasználók kevésbé hajlanak a külső karbantartásra, mint a nem-használók. Úgy tűnik, a FLOSS használatával csökken a szervezetek egy gépre jutó adminisztrációs költsége. Így a FLOSS-t használók IT-adminisztrátoronként 35%-kal több gépet üzemeltethetnek, mint a nemhasználók, ezért a nagy leterheltségű IT-osztályok jobban hajlanak a jövőben a FLOSS használatára.” Forrás: https://www.linux.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=304

1:	Berlin szövetségi állam kormánya. A szenátus a „kormány”, ez a német megfelelője a magyar polgármesteri hivatal fogalomnak.

2:	Bővebben: http://www.timesonline.co.uk/article/0,,13509-1580068,00.html