„Ahha, megfogtalak” - mondhatná ekkor magabiztosan a kezdő. „Vannak linuxos projektek azzal a céllal, hogy kiváltsák a Windowst, és nem azért, hogy alternatívát nyújtsanak.”

Könnyű belátni, hogy honnan jön ez a gondolatuk: a KDE és a Gnome például olyan desktop környezetet nyújt, mely sokkal inkább Windows-szerű, mint a tipikus Linux ablakkezelők és a parancssor. A Linspire egy olyan disztribúció, melynek az az alapgondolata, hogy egy teljesen Windows-szerű Linuxot készítsenek.

Azonban paradox módon ezek az én álláspontomat támasztják alá jobban, nem a kezdőét.

Miért is? Mivel ezek a projektek normális, szabad szoftver projektek, ahol minden akörül forog, hogy a szoftvert jobbá tegyék. Az egyetlen különbség, hogy ezen projektekben az egyik minőségi meghatározás úgy szól: „Milyen könnyen tudják majd a Windows-felhasználók ezt használni?”

Mielőtt ebbe belemélyednénk ki kell jelenteni, hogy ezek 100% tipikus Linux projektek, azzal a céllal, hogy a szoftvert jobbá tegyék. Ezeket a projekteket átlagosnál is önzetlenebb Linux fejlesztők viszik: a szoftvereket nem a maguk számára fejlesztik, mivel ők elég jól ismerik a Linuxot. Ehelyett a szoftvereket teljesen mások számára fejlesztik: a szoftver a Windowsról Linuxra történő átmenetet könnyíti meg.

Ezek a fejlesztők felismerték, hogy vannak olyan Windows-felhasználók, akik át akarnak térni Linuxra, és ezért rengeteg energiát fektettek egy olyan Linuxos környezet kialakításába, melyet a Windows-felhasználók kényelmesen ismerősnek találhatnak. De ők nem azt tették, hogy megpróbálták helyettesíteni a Windowst, még ha a végeredmény ezt a benyomást is keltené. A végcél az, ami a különbség: a cél nem a Windows helyettesítése, a cél a Windows-felhasználók Linuxra történő áttérésének megkönnyítése.

Nem szokatlan látni a közösség ellenséges érzületét ezekkel a projektekkel szemben. Ez néha racionális, érthető okból táplálkozik („a KDE egy erőforrászabáló, használj Fluxboxot”), de néha tapasztalható irracionális, ellenséges, „a Windows-szerű rendszer rossz” viselkedés is. Ez nem anti-MS vagy anti-Windows magatartás. Inkább egy sokkal érthetőbb „nem szeretem, amit nem értek” viselkedés.

A tipikus Linux felhasználó hobbikedvelő ember: azért használja a számítógépet, mert a számítógép egy vidám dolog, a programozás jó dolog, a hack egy szép dolog. És a Linux messze a legjobb operációs rendszer egy hobbi hackernek: szétszedheti a legalsóbb szintjéig, majd újra összerakhatja úgy, ahogy azt ő szeretné.

Azonban a jelenleg beözönlő új Linux felhasználók legnagyobb része nem hobbikedvelő, nem hacker. Ők azt szeretnék, hogy a számítógép egyszerűen működjön, mint ahogy azt a Windows esetében megszokták. Nem akarnak arra időt áldozni, hogy beállítgassák a Linuxot, hogy az úgy működjön ahogy ők akarják, egyszerűen azt szeretnék, hogy a gép azonnal működjön gond nélkül.

És ez teljesen rendben is van, de egy tipikus Linux felhasználó szemszögéből ez olyan, mintha valaki azt akarná, hogy a Lego autó összerakva és összeragasztva érkezzen, ne is lehessen szétszedni azt. Ez aztán idegen az ő szemükben. Ezért csak egy „miért akarhat valaki ilyesmit?” felkiáltással tudnak reagálni.

Ez érthetetlen. Ha egy kész modellautót akarsz, vegyél egy játékautót. De ha egy olyan autót akarsz, amit magad raksz össze és szét is szedhetsz, akkor végy Legót. Miért akarna valaki olyan Legó autót, amit csak játékautónak lehet használni? A Legónak a lényege éppen az építés öröme!

Ilyen az, amikor egy tipikus Linux felhasználó reagál a „Mi a fenéért nem működik?” brigádnak: „Ha azt szeretnéd, hogy egyszerűen működjön, akkor használj Windowst. Ha meg akarod buherálni használj Linuxot. Miért akarsz áttérni Linuxra ha nem akarod kihasználni a nyílt forráskód adta előnyöket?”

A válasz általában az, hogy ők valójában nem akarnak áttérni Linuxra. Ők csak a Windowstól akarnak szabadulni: futnak a vírusok elől; menekülnek a malware-ek elől; igyekeznek megszabadulni a fizetett kereskedelmi szoftverek felhasználásának korlátozásaitól; meg akarnak szökni az E.U.L.A. karmaiból. Nem akarnak ők Linuxra áttérni, csak a Windowstól szándékoznak szabadulni. A Linux egyszerűen a legjobban ismert alternatíva.

Később többet is mondok erről....

Azt gondolhatod: „Rendben, ez megmagyarázza, miért nem törekszenek a fejlesztők arra, hogy a szoftverük úgy működjön, mint a Windows. De biztos lehet adni a Linux szoftvernek egy olyan grafikus felhasználói interfészt (GUI), ami Windows-felhasználóbarát, és ami nem zavarja meg a szabad szoftver elvet?”

Van néhány ok, ami miatt nem ez a helyzet.

Elsősorban: Ugye nem gondolod, hogy egy program írója szándékosan tervez hozzá rossz felhasználói interfészt?

Ha valaki arra áldozza idejének nagy részét, hogy létrehozzon egy szoftvert, akkor az a lehető legjobb felhasználói interfészt (UI)*** fogja hozzá elkészíteni. Az UI a szoftver igen fontos része: a szoftvernek nincsen funkcionalitása, ha nem érhető el az UI-n keresztül. Lehet, hogy nem tudod mi az, de mindig van annak oka, hogy az UI úgy működik, ahogy működik. Az ok? Hát az, hogy ez a legjobb UI, amit a készítője írni tudott.

Mielőtt azon kezdenél erősködni, hogy a még Windowsosabb UI jobbá teszi a szoftvert, vésd erősen az eszedbe: a szoftver írója, a kóder, aki már a meghatározásánál fogva is sokkal, de sokkal többet tud a szoftverről mint te, nem ért veled egyet. Lehet, hogy téved, de az esélyek ez ellen szólnak.

Másodszor:> Vannak tényleg szép, Windows-felhasználóbarát GUI frontendek. Nem tudok olyan funkcióról, melyet ne lehetne GUI-n keresztül vezérelni, bármilyen magas szintű legyen is az. Kernelt fordíthatsz (make xconfig), be tudsz állítani tűzfalat (fwbuilder), particionálni tudod a winchesteredet (qtparted)... és ezek mind készen, a rendelkezésedre állnak, szépek, interaktívak, intuitívak és felhasználóbarátok.

De a Linux „kibocsátási ciklusa” nem egyezik meg a Windowséval. Nem kapsz egy végleges, kisikamikált GUI csomagot, melyet már az elején kibocsátanak. A GUI-k megbonyolítják, nem pedig funkcionalitást adnak a szoftvernek. A fejlesztő nem azért ül le, hogy egy szép, ám felesleges GUI-t tervezzen, hanem azért, hogy olyan szoftvert írjon, amely elvégzi azt, amit el kell végezzen.

Az elsődleges dolog, amit a szoftvernek tudnia kell az az, hogy használható legyen a parancssorból. Minden bizonnyal rendelkezik egy egész sor futtatási opcióval, és egy hosszadalmas konfigurációs fájllal. Így kezdődik egy szoftver karrierje, mivel annak a funkciója az, amire szükség van. Minden más később jön. Még akkor is, ha egy szoftver rendelkezik egy csodás GUI-val, fontos arra emlékezni, hogy az továbbra is teljes mértékben beállítható és vezérelhető a parancssorból, a konfigurációs fájlok segítségével.

•

Ezért van a parancssornak rengeteg előnye: a parancssor egyetemes. Minden Linux rendszernek van parancssora. Minden futtatható fájl végrehajtható a parancssorból. Könnyű a szoftvert távolról a parancssoron keresztül üzemeltetni. Ezek közül egyik állítás sem igaz a GUI-ra: egyes Linux rendszerek egyáltalán nem tartalmaznak telepített X11 ablakkezelő rendszert; egyes szoftvereknek nincs grafikus felhasználói felületük; egyes szoftverek nem elérhetőek a GUI menükből; gyakran nem könnyű vagy nem praktikus egy GUI eszközt távolról használni.

Végül rengeteg GUI frontend létezhet ugyanarra a feladatra, és nem áll rendelkezésre információ arról, hogy melyiket is telepítetted fel.

Tehát emlékezz arra amikor azt kérdezed: „Hogyan kell csinálni...?”, hogy az esetek többségében azt fogják neked elmondani, hogyan csináld parancssorból. Ez nem jelenti azt, hogy azt csak a parancssorból lehet megcsinálni. Ez csak a GUI-nak a parancssorhoz képest a szoftver fejlesztése során elfoglalt helyét jelzi.

•

A Windows teljesen GUI centrikus. Ez egy GUI alapú operációs rendszer, egy vacak (de hamarosan továbbfejlesztett) parancssorral. Szinte egyáltalán nincs olyasmi, mint GUI nélküli Windows szoftver. Ebből az emberek arra következtethetnek, hogy a GUI-s szoftver létfontosságú és szerves része. De a Linuxban a szoftvert azonnal közzéteszik, amint az működőképessé válik. Miután a kérdéses szoftver stabil, megfelelően hibamentes és funkcióban gazdag lesz, csak akkor válik érdemessé egy GUI hozzáadása. Próbálj a szoftverre úgy gondolni, hogy az egy GUI-val nem rendelkező próbaváltozat, nem pedig egy kész termék. A szabad szoftver rendkívül ritkán van „készen”, azt általában folyamatosan fejlesztik. A megfelelő időben aztán majd felhasználóbaráttá is fogják tenni. De az esetek többségében fontosabb a szoftvert jobban működővé tenni, mint „kényelmesebbé”, Inkább annak örülj, hogy jóval azelőtt van egy működő szoftvered, mint a sok GUI központú baleknak, mint hogy a jövő szoftverét követelnéd még ma. A szabad s