A HP szerint a nyílt forráskódra való áttérésnek megvannak a maga költségei, de vannak olyan lényeges előnyök is, mint az Open Document Format (ODF) és a választás szabadsága (nincs „vendor lock-in”)
A HP nyílt forráskóddal kapcsolatos tevékenysége:
•
|
támogatja a General Public Licence (GNU GPL) 3-as verziójának megalkotását,
|
•
|
150 terméke tartalmaz nyílt forrású technológiát, 300 nyomtató-drivernek létezik nyílt forráskódú megfelelője,
|
•
|
1500 fejlesztő, 6500 support-mérnök dolgozik náluk,
|
•
|
PDA-k nyílt forráskódú támogatása
|
A nyílt forráskód nem egy újfajta gyártófüggőséget jelent , a HP részt akar venni benne és hozzátenni.
Összességében azt lehet elmondani, hogy mindegyik nagyvállalat önmagát reklámozta, erőteljesen kidomborítva azt, hogy mit és mennyit tett és tesz a nyílt forráskód érdekében.
Ezután egy venezuelai hölgy tartott előadást a kerekasztal-beszélgetés keretében arról, hogy az országnak meg kell változnia, meg kell változtatniuk az országukat, hogy képesek legyenek együttműködni a világgal. A nyílt forráskód lehetőség a cégeknek, a társadalomnak, az indián közösségeknek a világhoz való hozzákapcsolódásra.
FON
A FON
1
egy új kezdeményezés, mely eredetileg Spanyolországból indult ki, de mára – állítólag – több, mint 6 millió felhasználója van. Lényege, hogy a felhasználók megosztják WiFi elérésüket másokkal egy egységes hálózaton belül, így érnek el országos lefedettséget – bárhova mennek, ingyen internetezhetnek. Könnyű kezelhetősége lehetővé teszi azt is, hogy technikailag képzetlen szakemberek is használhassák a kommunikációt. Az ötlet komolyságát jelzi, hogy a Google, a Skype és néhány más cég 21,5 millió USD-t ruházott be a FON-ba.
Érdekes előadás volt még a nyílt forráskódhoz kapcsolódó üzleti modellek fenntarthatóságáról tartott értekezés, melyen elhangzott, hogy 2000-ben kezdték el az ezzel kapcsolatos kutatásokat.
A nyílt forráskódú alkalmazások problémája, hogy ingyenesen megszerezhető szoftver, ezt viszont a terméktámogatást nyújtó cégek „kockázatosnak” tartják. A felhasználók nehezen kapnak hozzá támogatást, és nincs mögötte egyértelműen körülhatárolt üzleti modell.
Szerintük a FLOSS-szoftverek (FLOSS – Free/Libre and Open Source Software) azért önfenntartók, mert a fejlesztők többsége pénzt kap tevékenységéért, pl. a cég, ahol dolgozik, megengedi, hogy részmunkaidőben ezzel foglalkozzon, a FLOSS-felhasználók nagy része maga is módosítja, hozzáigazítja a szoftvert az igényeihez és így a módosítások, továbbfejlesztések jórészt visszakerülnek a közösségbe.
Magáról a nyílt forráskód terjesztéséről a konferencia során nem igazán esett szó, sokkal inkább a nyílt forráskódú szoftverek bevezetésről, a projektfejlesztés menedzseléséről és az üzleti modellekről. A rengeteg esettanulmány mind-mind sikeres vagy folyamatban lévő nyílt forráskódú projektről számolt be.
A konferencia célja az volt, hogy bemutassa, a nyílt forráskódú szoftver olyan erőteljes és biztonságos megoldást jelent, amelyből komplett információs rendszerek építhetők bármely szervezet számára.
