A nyílt forráskód világában a bitek szabadok (esetleg ingyenesek is) és a fejlesztő nem élvez monopóliumot a szolgáltatásokkal és a frissítésekkel kapcsolatban. Ennek megfelelően a vételár és az éves karbantartási díj is alacsony. A Microsoft áraihoz képest sokkolóan és fenyegetően alacsony.

A nyílt forráskód közvetett befolyása a TCO-ra még nagyobb. A kevés pénzzel rendelkező oktatási intézmények szeretik az olcsó szoftvereket, különös tekintettel a nyílt forrású szoftverekre, hiszen ezek lehetővé teszik, hogy a diákok tanulmányozzák a programokat és kísérletezzenek velük, ez nagyon hasznos oktatási szempontból. Az egyetemek és szakiskolák ma már ontják a jól felkészült, Linuxhoz értő szakembereket, és mindegyikük jóval többet tud az operációs rendszerről, mint amennyit egy MCSE valaha is megtudhat a zárt forráskódú Windowsról. Nem nehéz elképzelni ennek a hatását, a személyzeti és továbbképzési kiadásokra.

De a nyílt forráskód legfontosabb hosszú távú hatása a szoftverek kockázatában nyilvánul meg. Hogy lássuk miért, vissza kell térnünk a zárt forráskód azon jellegére, miszerint a gyártó monopóliummal rendelkezik. Gondolunk bele egy multinacionális vállalat informatikai vezetőjének helyzetébe, aki éppen most költött dollármilliókat, egy olyan vállalatirányítási rendszerre, amelybe nincs betekintése, amely nem módosítható és a szoftver támogatását kizárólag a gyártó végezheti.

Nos… az ilyen rendszer vajon a megrendelőnek, vagy a szoftver gyártójának hajt-e hasznot?

Azokban az időkben, amikor a szoftvergyártóhoz fűződő egészségtelen függőségi viszony volt az egyetlen elképzelhető megoldás, még nehéz volt a zárt forráskódot kockázatosnak tekinteni. A nyílt forráskód lehetősége azonban visszahelyezi döntést a szoftvervásárló kezébe. Létrejön egy vevőoldali piac, ahol a szoftverek tökéletesítéséért, a szolgáltatásért és a támogatásért több szolgáltatócsoport versenyez. A vevőnek sok választási lehetősége van: alkalmazhatja a fejlesztőket, vagy megbízási szerződést köthet a legszimpatikusabb céggel.

Ez konkrétan annyit jelent: ha a Windows operációs rendszerek valamelyikét használod, a Microsoft az egyetlen lehetőséged – bezártad magad, csapdába estél. Ha a Linuxra esett a választásod, a Red Hat jó, hogyha odafigyel, hogy szolgáltatásait a megfelelő színvonalon nyújtsa, különben a vásárlói átpártolnak a Calderához vagy a SuSE-hez. És ha a Red Hat, a Caldera és a SuSE mind tönkremennek, tízezer lelkes internet felhasználó indíthat új disztribúciót, a korábban már megírt, szabadon felhasználható és jó arányban hibátlan kód felhasználásával.

Láttuk, hogy a nyílt forrású programok a volán mögé ültetik a szoftvervásárlót, lényegesen csökkentik a TCO-t és lényegében az egyetlen megoldást jelentik, ha a megbízhatóság van a középpontban. Ezen okokból, talán már nincs messze az idő, amikor az igazán nagy megbízhatóságot megkövetelő rendszerek esetén egyenesen felelőtlenségnek fog számítani a zárt forrású programok használata.

Igen, ez után a csendes forradalom után, lehet, hogy kirúgnak, ha cégednek Microsoftos megoldást vásárolsz – ha még mindig azt hiszed, hogy ez járható út, akkor lehet, hogy jól is jár majd az munkaadód.

Pénzes Dávid nyers fordítása nyomán újrafordította Kovács Emese