szszi

szsz






Jogi kérdések

Napjainkban egyre többször hallunk a szerzői jogokról, használati engedélyekről, licenszekről, de sokan nem tudjuk, mi mire vonatkozik, mely jogszabályt hogyan kell értelmeznünk, mi az, amit legálisan “ingyen” használhatunk, és mikor követünk el törvénysértést. Az ilyen, és ehhez hasonló jogi útvesztőkben segít a kérdésekre választ találni jogi képviselőnk. Kérdéseiket az alábbi e-mail címre küldve tehetik fel: jogasz@szszi.hu

Az eddig leggyakrabban feltett kérdések:

?: Ha szabad szoftverek és saját képeim, dokumentumaim archiválásához olyan DVD-t használok, melyen nincs rajta az Artisjus matricája, jogsértést követek el?

?: Azt hallottam, hogy Magyarországon nem érvényes a GPL illetve más szabadszoftver licencek sem. Mi itt az igazság?

?: Ha egy szoftver szabad szoftver akkor az ingyenes?



Kérdés: Kicsit bajban vagyok. Csak Linuxot illetve egyéb szabad szoftvereket használok. DVD-re mentek. Felfedeztem, hogy míg a két rétegű DVD 2000 vagy még több forint a boltban, addig egyes helyeken és külföldön (EU-n belül) pár száz (az egy rétegű 100 Ft alatt) kapható. Ezeken nincs Artisjus matrica.

Ha én ilyet használok saját anyagaim (képek, írások) archiválásához, és a linuxos rendszereim mentéséhez az szabályos? - ha jól tudom a szerzői jogok sértése miatt kell előre kifizetem a matrica árába foglalt jogdíjat az Artisjusnak, no de itt nem sértek szerzői jogot.


Válasz: A kérdés elég összetett, lássuk annak részleteit:

Az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület, egy közös jogkezelő szervezet, akinek törvényen alapuló joga van arra, hogy az üres hordozókra kivetett jogdíjból gazdálkodjon. (pl: A jogszabály szerint az üres hanghordozók forgalma alapján befolyó díjból a szerzőket 45%, az előadóművészeket és a hangfelvétel-előállítókat érdekképviseleti szervezeteiken keresztül 30, ill. 25% illeti meg.) Mivel a tényleges másolások ellenőrizhetetlenek, a díj nem a másolás, hanem a másolás lehetőségének ellenértékét tartalmazza. Ez tehát nem jogsértés ellensúlyozása, hanem egy jogszerű felhasználás lehetőségének (magáncélú másolás) ellenértéke.

A díjfizető a felhasználást lehetővé tevő személy, a gyártó vagy az importőr, aki aztán a díjat árban áthárítja a vevőkre. A Magyarországon forgalomba kerülő hordozókkal kapcsolatos jogdíj az Artisjushoz kerül befizetésre. Amennyiben a hordozót az Európai Unió területén vásároljuk, az adott országokban érvényesülő jogszabályok szerint fizetjük meg az árba beépített jogdíjat. Magáncélú vásárlás esetében jogszerűen kerül hozzák és válik felhasználhatóvá olyan hordozó is melyen nem szerepel Artisjus matrica.

Amennyiben kereskedelmi forgalomba kívánjuk hozni az általunk az Unió területén vásárolt nagytételű hordozót, azt a jogvédő szervezet felé be kell jelenteni. Ez esetben kiróják a vonatkozó jogdíjat, ugyanakkor a korábban megfizetett díjat a külföldi jogvédő szervezettől visszaigényelhetjük. A díjat ugyanis mindig a forgalombahozatal országában kell megfizetni.


vissza a lap tetejére

Kérdés: Azt hallottam, hogy Magyarországon nem érvényes a GPL illetve más szabadszoftver licencek sem. Mi itt az igazság?

Válasz: A GPL egy alakilag érvénytelen szerződés. Ennek legfőbb oka, hogy a GPL, ahogy a szabadszoftveres licencek nagy része is, angolszász jogrendszerben alakult ki. Ami azt jelenti, hogy az amerikai copyright-ot próbálja ellensúlyozni. A kontinentális szerzői jog, melyhez a magyar szabályozás is tartozik, alapjaiban más. Magyarországon jelenleg a kereskedelmi forgalomban megjelenő szoftvereken túl valamennyi szoftverre felhasználási szerződést kellene kötni méghozzá írásban. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a felek a szerződés szövegét kézzel aláírják, vagy azt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el.

E problémán segítene, ha a jogalkotó legalább az interneten megkötött szerződések esetében eltekintene ettől a szigorú formai követelménytől.

Az alaki érvénytelenség azonban nem jelenti azt, hogy egy esetleges bírósági eljárásban ne lehetne erre a szerződésre hivatkozni, hiszen a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy annak tartalmát mennyiben tekinti a felek jogviszonyában irányadónak.

A GPL kapcsán felmerülő másik probléma, hogy a magyar jogrend jelenleg nem teszi lehetővé, hogy a szerző a felhasználásra „bárkit” jogosítson. Csupán arra van lehetőség, hogy konkrétan meghatározott személynek engedjen át a felhasználási jogokat. E probléma orvoslására szolgálhat, ha a német szabályozáshoz hasonlóan bevezetésre kerül a szerzői jogi törvényben egy speciális klauzula, amely alapján a szerző döntése alapján alkotását ingyenesen, bárki (mindenki) számára hozzáférhetővé teszi. Abban az esetben azonban, ha a felek között nem vitatott a köztük fennálló viszonyban a GPL alkalmazása, a bíróság a licenc tartalma szerint járhat el.


vissza a lap tetejére

Kérdés: Ha egy szoftver szabad szoftver akkor az ingyenes?

Válasz: A szoftver szabadsága és ingyenessége nem ugyanazt jelenti.

Richard Stallman a szoftver szabad voltát a szólásszabadsághoz hasonlítja az ingyen sörhöz helyett. („Free as in Free Speach not Free Beer.”) Tehát, ami szabad az nem feltétlenül ingyenes.

Vannak ingyenesen letölthető szoftverek, ezeket Freeware-nek nevezzük. Az ilyen szoftverek javarészt reklám célját szolgálják. Fejlesztőjük egy-egy nagyobb szoftverház, aki közvetlenül e szoftverek eladásától nem várhat különösen jelentős hasznot, de ez a terjesztése által népszerűbbé válik, és áttételesen piaci előnyökhöz juttatja. (Például Adobe: Acrobat Reader ill. Microsoft: Internet Explorer). A felhasználó nem nyer jogosultságot sem a forráskód megismerésére, sem a program bármiféle megváltoztatására.

Egy másik – bizonyos feltételek mellett lehet ez cél, meghatározott felhasználói kör vagy időbeli korlát, időtartam vagy meghatározott naptári nap. A shareware szoftverek is szabadon másolhatóak és terjeszthetőek (akár on-line, akár CD-ROM változatban), éppen ezért – sajnálatos módon – gyakorta összetévesztik őket a szabad szoftverekkel. Az előállító itt is arra törekszik, hogy ismertségre tegyen szert. A módszer működik, hiszen mindannyian hallottunk már a WinZIP tömörítő programról.

Amennyiben időbeli korláthoz kötötték a szoftver használatát, annak lejártát követően a program további használatához szükséges a felhasználási jog elnyerése, melyhez megfelelő regisztráció és díj megfizetését követően juthatunk hozzá.

A szabad szoftverek Stallman megfogalmazása szerint:“Free software is a matter of the users’ freedom to run, copy, distribute, study, change and improve the software.” Értelmezése szerint a szabadságnak a következő négy foka van:

1.

a program bármilyen céllal való futtatása;

2.

a program működésének tanulmányozása, kiegészítése – ehhez elengedhetetlen kellékként a forráskód ismerete;

3.

másolatok terjesztése felebaráti szeretetből;

4.

a program tökéletesítése, majd ezen javított kiadás - az egész közösség javát szolgálandó – közzététele.

Amennyiben ezek együtt jellemzőek egy szoftverre, akkor mondhatjuk el, hogy a program „szabad szoftver.”

The Free Software Definition: http://www.gnu.org/philosophy/free-sw.html
magyarul: http://www.gnu.org/philosophy/free-sw.hu.html

vissza a lap tetejére



Magunkról
  Tevékenység, célok
  Elérhetőség
Projektek
Szoftverek
Oktatás
Jogi tanácsadás
Közlemények
  Sajtóanyagaink
  Állásfoglalásaink
  Kötelező közzétételek
  Rólunk írták
Hasznos linkek
WIKI