Az EU által inspirálva
A horvát irányelveket az Európai Unió hasonló szellemű megmozdulásai inspirálták. Az Európai Bizottság Akcióterv 2000 programja már több célt kitűzött az európai információs társadalom fejlesztése érdekében. A szabad szoftver állami szektorban való használatának ösztönzése és egy elektronikus kormányzati közigazgatás kifejlesztése volt a két fő cél. „A kereskedelmi szoftverek szállítójától való függést azonosították az új „European Information Society for growth and employment” (Európai Információs közösség a növekedésért és a foglalkoztatottságért) című EU i2010 program egyik legjelentősebb gátjaként,” - mondta Juricic. „Rámutattak, hogy ugyanez a gátló tényező az oka annak, hogy a piaci verseny lelassult az információs és kommunikációs szektorban. Ebből kifolyólag megállapították, hogy a nyílt forráskódú szoftvereket és a nyílt szabványokat be kell építeni az EU információs és kommunikációs piacába.”
Horvátország 2003-ban jelentette be csatlakozási szándékát az Európai Uniónak és az Európai Tanács 2004-ben megadta a tagjelölt státuszt. Ez lehet az egyik oka annak, hogy Horvátország követi az európai információs társadalmi irányelveket. 2003 végén a horvát kormány elfogadta az EU ajánlásoknak megfelelő eHorvátország 2007 programot. A program fő céljai: aktuális információkkal ellátni az ország állampolgárait és cégeit, illetve átlátható és hatékony szolgáltatást biztosítani. „A feladat megvalósítása érdekében nyílt szabványokat és szabad szoftvereket kell használnunk, amelyek lehetővé teszik a különböző közigazgatási területek számítógépes rendszereinek interoperabilitását.” - mondta Juricic.
Interoperabilitás, átláthatóság és pénz
„Az állami közigazgatási testületek nagyon sok elektronikus dokumentumot hoznak létre illetve váltanak egymás közt. Nagy a veszélye annak, hogy egy bizonyos idő után lehetetlen lesz a dokumentumok olvasható formában való megnyitása, mert nincs már licencünk a kereskedelmi szoftverhez, vagy mert a gyártó megszüntette a régi típusú dokumentumok támogatását. Ezért megköveteljük a közigazgatási szervektől, hogy nyílt szabványokat használjanak az elektronikus dokumentumok létrehozására.” - mondta Juricic.
A horvát kormány közigazgatási reformjának egyik kulcstényezője az átláthatóság. „A köznek joga van a közigazgatási testületek műveleteibe való teljes betekintéshez, beleértve a számítógépes szoftvereket is. Az állampolgároknak szolgáltatást nyújtó zárt forráskódú szoftver csökkenti a kormány átláthatóságát.”
Pénzről is szó van - mondja Juricic. „A kis számú kereskedelmi szoftvergyártótól való függőség következtében a hazai információs és kommunikációs szolgáltatások piaca csökkent, míg a közigazgatási szerveknek gyakran nincs meg a megfelelő tőkéje. Ezért kötelezővé tesszük a nyíltság és használati szabadság elveit a közinformációs szolgáltatások beszerzésekor. Ez a közigazgatási szerveket a szabad szoftver és a nyílt szabványok irányába viszi majd. A nyílt forráskódú szoftver az állami költségvetési alapok ésszerűbb elosztását teszi lehetővé, hiszen egy olyan környezetet teremt, melyben a hazai szállítók és gyártók aktívabban részt vehetnek a fejlesztés, karbantartás és üzemeltetés bármelyik szakaszában. Ez egyben csökkenti az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások költségét, így jobban gazdálkodunk az adófizetők pénzével.”
Ezen irányelvek éles kontrasztban állnak a jelenlegi állapottal. Annak eredményeképp, hogy nem voltak egyértelmű útmutatások a közigazgatási szervek szoftverbeszerzését és szoftverhasználatát illetően, a különböző testületek IT szakemberei olyan szoftvert vásároltak, amely véleményük szerint leginkább megfelelt a saját követelményeiknek. Ez gyakran zárt kódú szoftvert eredményezett, ami megnehezítette a szoftver módosítását, sőt gyakran lehetetlenné tette. A közintézmények leginkább meglévő üzleti kapcsolataik miatt használják ugyanazt a szoftvert.
Az új irányelvvel, a horvát kormány a lehető legnagyobb mértékben elkerüli az olyan szoftver használatát, ami lehetetlenné teszi a más szoftverrel való kapcsolódást vagy a különböző információs rendszerek közötti adatcserét. Abban az esetben, ha már működő kereskedelmi szoftver miatt lehetetlen ez, Juricic szerint „minden későbbi rendszerfrissítés és módosítás szabad szoftveren és nyílt szabványokon kell, hogy alapuljon.”
